1.Szeretem a fanservice-t.
2.Szükséges rossz.
3.És hogy megmagyarázzam a szemszögemből: Én személy szerint rengeteget dolgoztam egyetemen, reggeltől éjfélig nyomtam az igát a műteremben és állandóan terveztem. Folyton járt az agyam, szerintetek ilyen fáradt elmével hozzá lehet ülni komoly témához? Hát nem. Ekkor jön az ecchi, hárem, értelmetlen dolgok, amin nem kell járatni a kerekeket és szórakoztat, nevettet. Persze elég rossz mindnek a vége, mert azt várja az ember, hogy válasszon a főszereplő valamelyik közül, de sosem jön össze...de nem kell ilyeneken aggódni, a célnak megfelel.
A legutóbbi fanservice-élményem a HOTD. Amióta végignéztem én csak "mátrixmell"-lel jellemzem az animét. A másik ami tényleg abszolúte semmi másról nem szól, nincs még története sem, az a Colorful. Suliban fél évig ment az L-ezés, R-ozás, ha értitek a dolgot ^^
Vannak persze fennmaradó darabok a műfajon belül, mint Dokuro-chan, de az őrültség műfajt szeressük
A 18+ kategóriát nem szeretem....egykettőt láttam, de....háát...Viszont olyan anime több lehetne, ami egész a határokat feszegeti, mint pl animésített Shinjou Mayu mangák. Igen ezek is már elég durvák, de egy hosszabb lélegzetvételű darab ettől az alkotótól (Akuma na Eros) nem arról szól, de benne van, ismétlem a határon. Ha vannak ilyenek legyetek szívesek, ajánljatok nekem.
), de azt már nem szeretem, amikor csak fanszervizzel akarnak eladni egy animét. Sztori nuku, a szereplők sablonosak, de minden pasi atom bishi, és azt várják, hogy az ember lánya ettől rögtön elaléljon.
