A filmcím talán ismerős lehet - az "Ahogy tetszik" egyike William Shakespeare halhatatlan drámáinak. No de hogy az eredetileg a középkori Franciaországban játszódó művet áthelyezzék a 19. századi Japánba? Igen, Kenneth Branagh, aki híres nem-konvencionális Shakespeare-adaptációiról, ennél a műnél pontosan ezt cselekedte.
A darab cselekménye többé-kevésbé talán ismert. A gonosz Frederick herceg száműzi fivérét, míg annak leányát, Rosalindát társalkodónőként saját lánya, Celia mellett tartja. Az udvarba érkező Orlando, a szintén a bitorló által eltávolított nemes fia hősi küzdelemben bírja le ellenfelét, a birkózót, akivel bátyja próbálja eltétetni láb alól - Rosalindában először kíváncsiságot, majd szerelmet ébresztve. Frederick ezt sem nézi jó szemmel, így Rosalindát apja után küldi. A két lány azonban együtt, álruhában távozik. Rosalinda fiúként találkozik legközelebb a szintén bujdosó, és érte epekedő Orlandóval, akit rávesz, hogy tegye neki - a fiúnak - a szépet, mintha Rosalindája volna (hogy ennek mi értelme, azt már az eredeti műből sem értem ^^"), miközben Celia és Orlando bátyja is egymásba bolondulnak, no meg a száműzött herceg is megjelenik. Persze, ami egyszerű is lehetne, az itt felettébb bonyolultan történik, no de a komikumnak is kell hely a kibontakozáshoz.
Az Ahogy tetszik egyike Shakespeare ún. "nagy komédiáinak". Nem bírtam kideríteni, milyen okból képzelte újra Branagh pont Japánban - egy interjúban az exotikumra hivatkozik, de akkor sincs alátámasztva, miért pont Japán -, és azt elárulhatom, hogy egy árva kocka sem lett valóban Japánban forgatva. A Shepperton Filmstúdióban illetve a nyugat-sussexi (Anglia) Wakehurst Place botanikuskertjében kerültek tekercsre a jelenetek, utóbbinak az az érdekessége, hogy ezen a helyen még soha nem forgattak. A filmbeli kor a 19. század vége, amikor a világháború után számos nyugati, közte angol kereskedő is élt Japánban. A film azzal kezdődik, amint az idősebb herceg családjával egy kabuki darabot néz, ám a házhoz lopakodó nindzsák megtámadják őket, s a herceget és csatlósait elűzik. A két leány és az idősebb herceg európai ruhákat visel, míg a gonoszabbik Frederick herceg úgy néz ki, mint valami japán feudális lord. Bár a film végére a leányokat is megcsodálhatjuk kimonóban, hogy a jellegzetes japán ruhadarab is előtérbe kerüljön. Még két tipikusan japán motívum, amikor Orlando nem egyszerűen birkózik, hanem konkrétan egy szumó párviadalban vesz részt, illetve még jóval később, amikor a két lány elszökvén, álruhában egy tipikus japán öregemberrel találkoznak. A mellékszereplők között is akad pár japán, míg Orlando és bátyja, Oliver pedig feketék, úgyhogy jóformán valamennyi rassz képviselteti magát. Ennek az értelmére sem sikerült még rájönni, inkább összezavarja az embert - bár jól tudjuk, hogy Branagh előszeretettel szerepeltet színesbőrűeket. Ez egy Othello esetében mondjuk teljesen érthető is, de itt, mondjuk úgy, rejtély.
A szövegek, a cselekmény teljes egészében az eredeti drámán alapszik, ami még jobban összekavarja ezt a kulturális káoszt. :D Sokkal jobb lett volna alaposabban átírni és áthelyezni a japán világba, ha már megfogant ez az orientalizálási ötlet, és nem csupán "exotikus fűszerként" használni a japán sztereotípiákat, mert lényegében ennyi történik. A film fogadása a kritikusok által is elég vegyes volt, a szereplők közül azonban ketten is kaptak alakításukért díjat: Kevin Kline, aki Jacques-ot, a "filozófust" játssza, akihez a "Színház az egész világ..." kezdetű, mindenki által jól ismert monológ tartozik; valamint a Rosalindát alakító Bryce Dallas Howard. Említésre méltó szereplő még Celia szerepében Romola Garai, akinek karakterikus arca és színészi alakítása is sokkal jobban passzolt ide, mint a Jane Austen-adaptáció Emmájához szerintem.
Összességében a nézők által sem magasra, inkább közepesre értékelt alkotás, amit az érdekesség kedvéért meg lehet egyszer nézni. Itt is elsősorban a japán vonatkozás miatt került említésre, de aki szereti ezt a komédiát, annak egy jó esti kikapcsolódást nyújthat. Személy szerint engem inkább az érdekelne, mit tudnának kezdeni a japánok ezzel a klasszikus történettel mondjuk egy anime keretében, de ilyenről egyelőre nem tudok. :D |
