Adva van egy ikerpár, akik nagyon szeretik egymást. Az egyik fiú, a másik lány. Ahogy felnőnek, Yori, a fiú egyszerre ridegen, távolságtartóan, sőt időnként egyenesen gorombán kezd viselkedni a húgával. Szegény Iku nem érti a dolgot, azt hiszi, a bátyja gyűlöli valamiért. Pedig az igazi ok az, hogy Yori szereti őt, de nem csak mint a húgát, hanem szerelmes belé, és szenved a közellététől, mert nem mutathatja ki az érzéseit és vissza kell fojtania a vágyakozását. (A helyzetet tetézi, hogy ráadásul egy szobában is alszanak, egy emeletes ágyban.) Ám a féltékenység végülis kimondatja vele érzéseit, ami meglehetős sokként éri Ikut, aki mindvégig bátyjaként szerette Yorit.
A fiú keresi a kiutat a helyzetből, és felvételizik egy másik városban levő bentlakásos iskolába. Mikor Iku ezt megtudja, nagyon megijed, hogy elveszíti a testvérét, és noha vegyes érzelmek gyötrik, bármire hajlandó volna, csak hogy Yori maradjon vele. Yori viszont nem akarja, hogy a lány kényszerítse magát, hanem hogy szívéből viszonozza az érzéseit. Iku valamennyire hajlik erre, ám félelmek és bűntudat gyötrik emiatt. Yori közben megpróbálja kiverni húgát a fejéből, annak barátnőjével, Kusunoki Tomokával, aki viszont őbelé szerelmes. Iku megtudja ezt, s a fájdalom és a féltékenység megadja neki a végső lökést a döntéshez, hogy elismerje, amit érez.
Azonban Yori tudja, hogy nem lehetnek így boldogok, hiszen titkolózniuk és bujkálniuk kell, a szüleik és mindenki más elől. Egyedül a fiú barátja tudja, mi történik valójában, és Tomoka is megsejt valamit – hogy Iku a riválisa Yori szívében.
Ez egy gyönyörű és szomorkás, szívbemarkoló szerelmes történet. Érdemes megnézni azoknak, akiket nem zavar, hogy testvérpárról van szó, de legalább egy tizenhatos karika kell mellé. |
