Budapest: - Tokió:
 
Felhasználói név:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Látogatók száma:
(2000.06.07.-tol mérve)
2242035

Regisztrált felhasználók
száma:
22207

Online látogatók száma:
0

Avatárral rendelkező
felhasználók száma:
1573

Utolsó 5 látogatónk:
Ilonka
2018-05-26 00:40:47
100szhogy100l
2018-05-26 00:25:55
Csavoni
2018-05-25 23:59:05
Lisyndra
2018-05-25 23:51:39
Gman
2018-05-25 23:42:09
E-mail
elérhetőségünk:
mail@animeweb.hu

Oldalunk a Facebookon:

Testvérlapunk:

Felhasználási feltételek:
Az AnimeWeb bizalmát élvező alkotások, rajzok, írások, fordítások, ismertetők, letöltések, stb. kizárólag otthoni elolvasásra, nézegetésre, saját használatra tölthetőek le. Más honlapon való felhasználásukhoz nem járulunk hozzá!

Minimum felbontás:
1024 pixel képszélesség
Támogatott böngészők:
- Firefox (legfrissebb)
- Google Chrome (legfrissebb)

Verziószám: 5.9
Minden jog fenntartva!
(c) 2000-2018 AnimeWeb
Anime / Manga ismertetők


#  A  B  C  D  E  F  G  H  I  J  K  L  M  N  O  P  Q  R  S  T  U  V  W  X  Y  Z 
- A legfrissebb 30 ismertető időrendben -
- A teljes lista megjelenítése Alternatív címekkel ABC sorrendben -
- A teljes lista megjelenítése Alternatív címek nélkül ABC sorrendben -
- Típus szerinti rendezés -

Ismertetők száma: 846 
Szerkesztés alatti ismertetők száma: 28 

Omohide Poro Poro (Movie)
Only Yesterday * Yesterday - Vissza a gyerekkorba * * *
おもひでぽろぽろ

Adatok:

Utolsó módosítás időpontja: 2018-01-27 22:52:39
Létrehozás időpontja: 2009-08-24 17:27:46
Eddig megtekintve: 3145 alkalommal

További találatok
Az ismertető szerkesztője: Aqualuna

Típus: Movie
Műfaj: Dráma; Életkép; Romantika;
Epizódok száma:
1
Japán megjelenés éve: 1991

Ismertető:

1982-ben Okajima Taeko, a tokiói lány tíz napra vidékre utazik, Yamagatába, házasság révén szerzett rokonaihoz, konkrétan a sógora családjához. Út közben valahogy társául szegődik ötödikes, tízéveskori önmaga – elárasztják az emlékek, és nem tud szabadulni tőlük.
Akkoriban, 1966-ban egész családja együtt élt Tokióban: szigorú, szűkszavú apja, édesanyja, két nővére és ő, no meg a nagymama. Taeko valósággal éhezett az újdonságra egyhangú életében, legyen az egy kis utazás egy fürdőhelyeiről híres helyre, vagy a még sosem kóstolt ananász megismerése. Az időnként önző, vagy hisztis kislány élete amolyan átlagos, normális mederben zajlott, megtörténtek vele azok a dolgok, amelyek mindenkivel, legyen szó a nagylánnyá válás rejtelmeinek megismeréséről, vagy az első „hódolóról”. Életének apróbb-nagyobb eseményei, mint egy iskolai színdarabban való szereplés, vagy az utált piszkos és durva padtárs fiú, mind-mind felbukkannak és egy újabb színt festenek élete palettájára. Talán azért idéződik fel mindez az emlék, hogy a most 27 éves, egyedülálló, dolgozó nő Taeko számot vethessen eddigi életével?

Sógora családja gazdálkodásból él, és Taeko is besegít nekik most a gazdaságbeli munkákban, a porsáfrány fáradságos aratásában. A vidéki életben kalauza a nála kicsit fiatalabb Toshio, egy kedves, közvetlen és vidám fiatalember, a biogazdálkodás elkötelezett híve. Taeko jól érzi magát, ámde elközeleg a vakáció vége, a visszatérés ideje. Ekkor Toshio nagymamája váratlan kérdést szegez a lánynak: nem akarna-e végleg velük maradni, Toshio feleségeként?

Nos, hogy mi lesz a válasz, és hogy megtanult-e valamit Taeko tízéveskori élete felidézéséből, azt nem árulom el: nézzétek meg magatok.


Az anime a Ghibli Stúdióban, Takahata Isao hatodik movie-jaként született meg, Okamoto Hotaru (író) és Tone Yuko (rajzoló) azonos című mangája alapján. A cím szó szerint körülbelül Záporozó emlékeket jelent. A progresszív anime filmek közé sorolható, ugyanis témájában az animációs eszközökkel ritkán megjelenített realisztikus dráma, amelyet eredetileg felnőtt, elsősorban nőnemű célközönségnek szántak. Dacára ennek, meglepő kasszasiker vált belőle, mindkét nem tagjait megragadva. Személy szerint azt gondolom, ez az a felnőtteknek készült mű, amit bármely gyerek is nyugodtan megnézhet, egyszóval olyan univerzális, minden korosztálynak értékes darab, mint a Ghibli legtöbb alkotása. Szintén jellemzően a helyszínek ábrázolása a valóságnak megfelelő. A karakterek ábrázolásában érdekes kettősség figyelhető meg: a jelenben lévők ábrázolása kevésbé anime jellegű, inkább realisztikus, különösen ami az arzicmok mozgását, a mimikát illeti (ez az emberben időnként eléggé különös érzetet kelt). Ezzel szemben az emlék-részekben az ábrázolásmód sokkal inkább animeszerű. A készítés során előbbiek, tehát a jelenkori részek a dialógusok rögzítése után kerültek animálásra, ennek megfelelően a szájmozgások sokkal jobb szinkronban vannak a szöveggel, mint egyébként jellemző. A múltban játszódó jeleneteknél ez pont fordítva történt, előbb volt az animáció, és utána a szinkronizálás.

Három dolgot emelnék ki érdekességként. Az egyik, hogy megismerhetjük az animéből a rúzsok, pirosítók és textilfestékek készítésének tradicionális módját, melynek alapja a porsáfrány, azaz inkább használt magyar nevén a sáfrányos szeklice. Ez egy narancssárgás virágú, bogáncsféle növény, amelynek szirmaiból vöröses árnyalatú festékek nyerhetők – hogy pontosan hogyan, azt megint csak nézzétek meg az animében.

A második dolog, hogy ez az anime – ritka dolog! – de magyar vonatkozással is rendelkezik, mégpedig magyar zenék szólalnak meg benne. Magyaros zeneként elsőként Brahms 7. számú magyar tánca, a későbbiekben pedig Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes számaiból részletek – ugyanis Toshio, mint ahogy mondja a gazdálkodókhoz hasonlóan, szeret magyar zenét, általában népzenét hallgatni.

A harmadik pedig az „Ai Ai Gasa” vagyis a Szerelemesernyő, amely a japánoknál használt szimbólum, tipikus megfelelője annak, amikor nálunk egy pár nevét egy szívbe írják bele. Az „esernyő” fölül egy háromszög, alatta egy függőleges vonal – a fogó – amelynek két oldalára a szokásos japán módon, függőlegesen beírják a két nevet, ez azt jelképezi, hogy ők ketten mostantól egy egységet alkotnak. Ez a szimbólum többször is felbukkan az anime során.

Még egy dolgot mindenképpen megemlítenék, a gyönyőrű, lírai és bölcs ending dalt, amely Amanda McBroom „The Rose” című kompozíciójának japán fordítása Ai wa Hana, Kimi wa sono Tane (= A szerelem virág, amelynek te vagy a magja) címmel. A fordítást maga Takahata készítette, és az eredetileg Bette Midler által énekelt dal japán változata Harumi Miyako, egy híres japán Enka (kb. = country) énekesnő hangján csendül föl.

A szerelem nagy folyó,
megfojtja a zsenge nádat.
A szerelem éles penge,
vérző lelket hagy a bánat.
A szerelem szomjúság,
olthatatlan kínja.
A szerelem egy virág,
amelynek te vagy a magja.

A szív, ha fél, hogy megszakad,
sosem tanul meg szeretni.
Az álom, ha nem ébredsz belőle,
sosem fog teljesülni.
Az embert elfogadni se tudják,
ha nem tud adni, csak félni.
A lélek, mely halni nem mer,
sosem tanul meg élni.

Ha az éj túl magányos,
és túl hosszú az út,
és úgy hiszed, hogy szerelem
csak a mázlistáknak jut,
ne feledd, hogy egész télen
mag szunnyad a hó alatt,
és a nap szeretetétől
tavasszal rózsa fakad.








Ehhez az ismertetőhöz még nem születtek hozzászólások.