Hat részes OVA az olyan animék kedvelőinek, amely bővelkedik a pofonokban. A szereplők a valóságtól kapják a pofonokat, a nézők az animétől, olyan helyzetek formájában, amiben mi sem tudjuk, hogyan reagálhatnánk, és csak nézzük a félelemtől reszkető térdekkel álló főszereplőt, aki ugyanolyan tehetetlen, mint mi lennénk. Mindez egy rövid, de kerek történetben bontakozik ki előttünk.
Asaba Naoyuki a nyári szünet utolsó napjának éjszakáján belopakodik az iskolai úszómedencéhez, hogy valami izgalmasat is csináljon a nyári szünetében. Ott találkozik egy lánnyal, aki láthatóan nem tud úszni, ezért tanítani kezdi. A romantikus idillt megszakítják, de amint elkezdődik az iskola, a lány, Iriya Kana megjelenik Asaba iskolájában. Minden adott egy iskolai románc kialakulásához, azonban a dolgok elkezdenek borzasztóan elromlani.
Iriyáról kiderül, hogy a közeli katonai bázison lakik, és a hadsereg titkos vadászgépét vezeti. Ez még stimmel, óriásrobot helyett szuperrepülő, ami ellentmond a gravitációnak, és egy hallgatag, titokzatos lány, semmi különös. A dolgok azért romlanak el, mert Iriya egy normális ember, akit idegileg kikészített a háború, bajtársai elvesztése, és valószínűleg azok a kezelések, amik szükségesek voltak, hogy vezetni tudja a vadászgépet. Ezért időnként epilepsziás rohamai vannak, emlékezetkiesései, és a katonai kiképzés is sokszor reflexszerűen előjön. Asaba pedig szintén csak egy átlagos ember, nem egy szent, aki felül tud emelkedni minden nehézségen és megőrzi a jókedvét, és a hitét. Valójában az anime nagy részében halálosan meg van rémülve. Egyrészt azért, mert nem érti mi történik, nem tudja, Iriya mi mindenre kényszerült rá eddig a háború miatt, és egyszerűen nem tudja, hogyan segíthetne neki, vagy sokszor azt se, hogy egyáltalán mit mondjon, hogyan reagáljon a történtekre. A történések pedig általában elég kegyetlenek, szóval ilyen idős fiútól nem is várhatjuk, hogy pl. meg tudjon vígasztalni egy véres kést szorongató lányt, akit egy hajléktalan majdnem megerőszakolt.
Szóval elég gyakran találkozunk azzal, hogy fiatal főhősünk próbálja megvédeni a lányt, akit szeret, és meggondolatlan lépéseket tesz, hogy aztán szembesüljön vele, hogy ez az anime a tragédia műfajában jár térdig.
A felnőttek, akikre Iriya felügyelete van bízva, bár csak mellékszereplőkként jelennek meg, láthatóan jobban kezelik az Iriyával kapcsolatos dolgokat, nekik viszont hordozniuk kell a bűntudat terhét, hogy a többség érdekében feláldoznak egy lányt. Asaba és a katonaságnak dolgozó felnőttek között erkölcsi ellentét feszül, de a két fél felelősségeinek nagysága közti különbség annyira eltérő, hogy Asaba egyszerűen nem nyerhet, lényegében azért, mert csak egy naiv gyerek.
Az anime vége a tragédiákra jellemző, az erkölcsi veszteséget szenvedő főhős megtanul együtt élni az eddig történtek emlékének súlyával. A történet összességében rengeteg alkalmat ad arra, hogy sajnáljuk a fiatalokat, és kiakadjunk a dolgokon, amik történnek velük. Egyszerűen sokkoló tud lenni. Aki látta a Saishuu Heiki Kanojo című animét, az sok hasonlóságot fog felfedezni, de ez teljesen máshogy van megrajzolva, kicsit tömörebb, és érezhetően kevesebb hangsúlyt fektettek a romantikára, mivel a félelem lényegében lehetetlenné teszi vagy félbe szakítja a legtöbb romantikus jelenetet. |
