2008-ban jelent meg a Bones, a Sony Computer Entertainment és az Aniplex gondozásában a Bounen no Xamdou, mely elsőként a Playstation Network hálózatáról volt letölthető. A sorozat csak 2009-ben került a japán csatornák műsorára, de ekkorra már Amerikában is ismertté vált, a 2008-as E3-on való megjelenése miatt. Így a sorozat elég hosszú ideig nemzetközileg is elérhető volt, azonban csak a Playstation tulajdonosok számára. Az anime ennek ellenére nincs tele CG-vel, és 3D-s animációkkal, igazából egy elég klasszikus képi világot és történetet hoz végig.
Sentan szigete semleges övezet egy etnikai és vallási konfliktusok sújtotta világban. A háborúban álló felek az Északi Kormány és a Déli Kontinens Szabad Övezete. Míg az Északi Kormány a robotikában fejlett, a Szabad Övezet egyfajta vallási gyökerekkel rendelkező biotechnológiát használ, mellyel embereket szörnyekké alakítanak. A Szabad Övezet katonái vallási fanatikusok, akik a gerillaharc és a terrorizmus eszközeit is felhasználják, az animében is láthatunk több öngyilkos merényletet, melyet kiválasztott „szent” emberek hajtanak végre, akik valójában tizenéves, fehér hajú fiatal fiúk. Ebbe a konfliktusba csöppen bele három fiatal főszereplőnk, mikor Sentan is egy terrorista merénylet helyszíne lesz.
Takehara Akiyuki egy szabályokat könnyen vevő, de mindig jókedvű, mozgékony fiú, aki már gyerekkora óta állandóan együtt lóg két barátjával, Nishimura Haruval, a trió lány tagjával, a harmadik kerék pedig Teraoka Furuichi, aki azért próbál pontokat szerezni Harunál. A három barát élete akkor változik meg, mikor egy Szabad Övezetből érkező lány az iskolabuszukon robbantja fel magát. Persze ez számára egyáltalán nem a gyilkolásról szól, ugyanis a robbanásnak kitett áldozatok egy része átalakul egy szent lénnyé, amit a ruikon vallás (ez a Szabad Övezet vallása) xam'd-nak nevez. Akiyuki balszerencséjére ott helyben átalakul, és a pánikba esett katonák rögtön tüzelni kezdenek rá. A helyzetet egy kis repülőn érkező lány oldja fel, aki szintén a ruikon vallást követi, és miután visszaváltoztatja Akiyukit emberré, magával viszi.
A történet a három barát sorsát követi végig. Mindannyiukra kifejti a hatását a háború, amiben állást kell foglalniuk, mivel Sentan sincs már biztonságban. Míg Haru és Furuichi belépnek a katonaságba, Akiyuki egy teljesen más nézőpontból kell szembenézzen a háborúval. Az ő helyzete abban bonyolultabb, hogy xam'd-ként azért is küzdenie kell, hogy megőrizze személyiségét és ne váljon kővé. Egy postahajón utazik Nakiamival, aki megmentette, és aki egyaránt meg akarja menteni a xam'd-okat és a Szabad Övezet szörnyeit, meg persze az egyszerű emberek halálának sem örül. Akiyukinak sok kalandban van része, mire megtalálja a valódi célját, és állást foglal a konfliktusban egyrészt mint xam'd, a ruikon vallás isteni küldötte, másrészt mint egyszerűen Akiyuki.
A sorozat egy nagyívű kalandot mesél el, melynek fő témái a háború, a vallás, a kulturális különbségek, valamint az emberek közötti kommunikáció és az együttélés lehetőségei. Sok mellékszereplőt is megismerhetünk, akiknek a saját története és döntéseik befolyásolják a háború végkimenetelét és a főszereplők sorsát. Bár a középpontban a fiatalok állnak, a mellékszereplők is megkapják a maguk pillanatait, például Akiyuki elhidegült szüleinek egymásratalálása, Haru húgának tragédiája, akit a saját bűntudata emészt fel, amiért magát okolta anyja haláláért, vagy a háborús bűnösnek tekinthető, ám mégis tisztnek és katonai vezetőnek kinevezett Kagisu Toujirou átsiklása az őrületbe, mind gazdagítják a történetet.
Mindezek mellett a sorozat akciódús is, ritkán múlik el rész anélkül, hogy valahol valamelyik szereplővel ne történne valami. A dramaturgia pedig jól eltalált, a sokféle szereplő és jellem közti kapcsolatok színesek, életszerűek, és egy egész széles közönséget meg tudnak szólítani. A sorozat igazából nem mond semmi újat, nem botránkoztat meg, nem sírjuk el magunkat minden rész végén, de nem viszi túlzásba az erőszakot sem, bár ezt a háború kapcsán könnyen megtehetné. Amiatt lehet mégis emlékezetes, hogy a megfelelő arányban tartalmazza mindazt, ami a klasszikus történetmeséléshez kell. |
