Anime / Manga ismertetők
Ano Hi Mita Hana no Namae o Boku-tachi wa Mada Shiranai (TV)
AnoHana * We Still Don't Know the Name of the Flower We Saw That Day. * The Flower We Saw That Day * *
あの日見た花の名前を僕達はまだ知らない。
Adatok:
Utolsó módosítás időpontja:
2012-09-20 15:46:16
Létrehozás időpontja:
2012-09-19 20:20:51
Eddig megtekintve:
3282 alkalommal
További találatok
| Az ismertető szerkesztője:
morwen
|
Típus:
TV
Műfaj: Dráma; Életkép; Romantika; Természetfeletti;
Epizódok száma:
11
Japán megjelenés éve:
2011
|
Ismertető:
A halál az, amit a legnehezebb feldolgozni, különösen ha az ember fiatal még. Egy jó barátjuk halála megváltoztatja öt ember életét, mindannyian máshogy próbálják feldolgozni a történteket, útjaik elválnak. Majd évek múltán egyiküknek megjelenik a halott barát szelleme, és egy kívánság teljesítésére kéri meg, amiről még ő se tudja pontosan mi lenne. Az ismeretlen kívánság, a tragikus múlt emléke, az éveken át elfojtott érzelmek és kimondatlan szavak újra összehozzák a baráti kört, akiknek ezúttal szembe kell nézniük a múlttal és elsősorban saját magukkal, hogy életük újra mozgásba lendüljön.
Szereplők:
Honma Meiko (Menma):
A fiatalon meghalt lány központi helyet foglalt el a társaságban. Mindig jókedvű, mosolygó, nevető természete miatt Jinta és Yukiatsu is beleszeretett. Mikor szellemként megjelenik, személyiségre semmit nem változott, de külsőre együtt öregedett a többiekkel. Tudja, hogy valami oka van annak, hogy nem mehet a túlvilágra, de nem tudja mi az. Csak annyiban biztos, hogy addig nem nyugodhat békében, ameddig látja a barátait így szétszóródva, és hogy mindannyian kínozzák magukat a múlt miatt. De szellemként nem sokat tehet, ezért teljesen Jintára van utalva.
Yadomi Jinta (Jinta):
Régen ő volt a vezéregyéniség, mindig az lett amit ő elhatározott, a többiek csak követték. A jelenben a szobájába zárkózik és egész nap gép előtt ül, tévézik, mangát olvas, tipikus hikikomori. Aztán viszont megjelenik előtte Menma szelleme - akit eleinte csak hallucinációnak tart – és rákényszeríti, hogy újra iskolába járjon, és újra összehívja a gyerekkori barátokat. Ez viszont nehéz feladat, mivel csak ő látja Menmát, és a többiek inkább nem akarnak emlékezni a múltban történtekre.
Hisakawa Tetsudo (Popo):
Külsőre ő változott a legtöbbet. Menma halála után otthagyta az iskolát és utazni kezdett a világban, hogy szabadulni tudjon bűntudatától. Mikor visszatér szülővárosába, és megtudja, hogy Jintának megjelent Menma szelleme, mindent megtesz, hogy segítsen neki. Egy pillanatig sem kételkedik Menma szellemének létezésében, de valójában a félelem készteti erre, mivel attól fél, hogy Menma dühös rájuk, mert miattuk halt meg.
Anjou Naruko (Anaru):
Személyiségre ő változott a legtöbbet első ránézésre. Kiskorában szemüveges, göndör haja volt, otthon sokféle videójátéka, amikkel játszott is sokat. A jelenben a népszerű lányok közé tartozik, kivasalt haját két copfban hordja, és a szemüvegét is félretette. Mindig is könnyen befolyásolható volt és inkább követett másokat. A Jinta iránt érzett vonzalmát régen azért titkolta el, mert attól félt, Jintának inkább Menma tetszik. De Menma halálával minden megváltozott, és már nagyon eltávolodtak egymástól.
Matsuyuki Atsumu (Yukiatsu):
A különc volt a társaságban, aki mindig akadékoskodott, és szembeszegült Jintával. Valójában irigy volt rá, mivel neki is tetszett Menma, de ő visszautasította. Talán neki volt a legnehezebb feldolgozni Menma halálát, a jelenben esténként beöltözik és parókát vesz, magára ölti a lány alakját, akit örökre elvesztett.
Tsurumi Chiriko (Tsuruko):
Ő volt a hallgatag lány a társaságban. Neki Yukiatsu tetszett, de ezt még a jelenben sem árulta el neki, csak barátként támogatja mindenben, de Yukiatsu annyira nem vesz észre semmit, hogy a környezetükben sokan azt hiszik, hogy járnak. Benne van talán a legtöbb keserűség, mert tudja, hogy még ha Yukiatsu képes is lenne feldolgozni Menma halálát, akkor sem őt választaná, hanem Anarut.
Az újra egymás mellé sodródó fiatalok újra a múltban találják magukat a titkos rejtekhelynek használt kis kunyhóban, és újra régi beceneveiken szólítják egymást. Régi sebek szakadnak fel újra, feledésre ítélt emlékek villannak fel és ki nem mondott szavak vernek visszhangot a poros kis kunyhó félhomályában, ahogy a szereplők egyenként szembenéznek Menma emlékével és régi énjükkel. Mikor egy csont eltörik előfordul, hogy rosszul forr össze. Ez sokszor nem látszik kívülről, csak az ember érzi mozgás közben, hogy valami nincs rendben, vagy akár állandó fájdalmat is okoz. Ilyenkor újra el kell törni, és rendesen összeilleszteni a csontokat, hogy ezúttal rendesen forrjanak össze.
Mivel a sorozat elég tömör, nem sokat húzzák az időt, nincsenek fölösleges jelenetek. Minden részben megtudunk valami fontosat a szereplők múltjáról, és mintha egyszerre két síkon történnének az események, a jelenbeli viselkedésre visszaemlékezések adnak magyarázatot. Mint kiderült, a sorozat eléggé karakter-orientált, de minden szereplő a maga tempójában nyílik ki, és pl. Tsuruko, bár végig jelen van és tevékenyen részt vállal a cselekményben, valódi érzelmei csak a sorozat második felében derülnek ki. Jinta viszont végig előtérben van, ezért nála fokozatosabban figyelhetjük meg a változást. A végét kicsit hatásvadásznak éreztem, nem jó dolog egy nagy sírós jelenetben elmondatni mindent a szereplőkkel, de a sorozatnak egészen világosan ez a tetőpontja. Aztán már csak azért folytatják, hogy a nézőnek is legyen ideje elpityeredni.
A kisebb hibák ellenére is jó sorozat, a végét leszámítva nem viszik túlzásba az érzelgősséget, a szereplők elég árnyaltak, és a történetvezetés is elég összeszedett, koncentrált. Szép történet a gyerekkori traumák feldolgozásáról, régi kapcsolatok újraélesztéséről, múltbeli tévedések helyrehozataláról. |
Videó bemutató:
A videó megtekintéséhez be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások száma: 2
2.
morwen
|
2012-09-20 17:39:48
A dömping akkor ment mikor végignéztem, aztán vártam pár napot, hogy ülepedjen. Aztán meggondoltam magam, és úgy döntöttem, hogy ez most legyen egy kevésbé tárgyilagos, irodalmi hangvételű írást dobok össze. A végeredmény: két mondaton belül négyszer használom ugyanazt a szót + egy elcsépelt allegória a századokkal ezelőtti orvostudományból.
|
1.
Aqualuna
|
2012-09-20 15:47:23
Ezt már a múltkori AMV-dömping után meg akartam nézni... Sort fogok keríteni rá.
|
|
|
