Történet:
Hase Yuuki, a középiskolás fiú egy nap észrevesz egy lányt az osztályban, aki a tanórákon kívül nem szól egy szót sem, nem barátkozik senkivel. Úgy dönt, megtöri a jeget és közeledni fog a lányhoz. Ám a lány -név szerint Fujimiya Kaori- nem hajlandó barátkozni. Hase nem adja fel, utánajár a dolognak. Mint később kiderül: a lányt gyerekkorában trauma érte és kialakult egy speciális amnéziája, ami lényegében arról szól, hogy a barátairól való emlékei minden héten újraindulnak. Hase nem adja fel és sikerül rávenni Kaorit, hogy minden nap együtt ebédeljenek a tetőn. Már minden jól megy, amikor jön a hétfő és kiderül, hogy valóban nem mentegetőzés volt az, amit mondott. Aztán nem tart sokáig, Hase-kun előáll egy jó ötlettel, Kaori írjon naplót! Megyeget is a naplóírás és Kaori egy pár hét múlva emlékezni kezd! Közben megismeri Hase legjobb barátját, a túlságosan is őszinte, jó tanuló, de rideg Kiryuut, a butuska és felettébb feledékeny Saki-chant, és az ő két barátnőjét Maikót és Ait. Sok megpróbáltatás vár még rájuk, de átvészelik őket… vagy nem…
Grafika:
Gyönyörű. Gyönyörű, de visszafogott. Más szavakat nem találtam rá. Nem a szereplőkön van a hangsúly, hanem a háttéren, mondhatni a szokásos „kontraszt” visszafordul. Mellesleg nagyon aranyos. ;)
Zene:
Még nem láttam ilyen szép openinget! Az endingje is szép, de labdába sem rúghat a nyitódal előtt. (Bár azért számomra egyik sem ér fel a Pokémon 1. OP-jához ;) ) A történet közben nem sok zenét alkalmaznak, de ez így jó.
Vélemény:
Szépen levezeti a történetet, érthető, informatív, nem megy bele túlságosan a részletekbe. Ez egy nagyon jó minőségű anime. Őszintén szólva én kíváncsi lettem volna, hogy alakul Saki és Kiryuu kapcsolata, de ez már egy másik történet lenne… :) |
