„Nem tettem meg valamit, amiről tudtam, hogy képes lehetek rá…”
Amikor a túlzott félénkség megbilincseli a lelket
Takamiya Naho 16 éves középiskolás diáklány.
Csendes, visszahúzódó, szerény, mindig mindenkivel kedves, mindig mindenkihez alkalmazkodó.
Csodálatos és végtelenül jóságos természetéből csupán egy dolog hiányzik, ami miatt mindez jelentősen veszít értékéből: a bátorság.
Naho rettenetesen fél.
Fél kimutatni az érzéseit, kimondani gondolatait, érvényesíteni érdekeit.
Mert egyszerűen retteg a következményektől. Hogy valakinek bármilyen apróság erejéig a legkisebb problémát okozza.
És ezzel a szokásával nem csak magának árt.
Tehetetlensége egy nap mást is tragédiába sodor…
S e nap után Naho egy pillanatot sem élhet megbánás nélkül…
Levél a jövőbeli énünktől
Naho reggel az iskolába indulva megdöbbenve vesz észre egy borítékot az előszobában, amin az ő neve áll. Feladóként és címzettként egyaránt.
A levél a 26 éves jövőbeli énjétől származik, és különböző utasításokat tartalmaz a jelenre nézve.
Merthogy a jövőbeli Naho – az immár felnőtt nő – tele van megbánásokkal.
Olyan dolgok miatt, amiket nem tett meg, vagy másképp tett, mint szeretett volna.
És legfőképpen azért, mert felelősnek érzi magát középiskolás osztálytársa, Naruse Kakeru haláláért.
A 16 éves Naho eleinte nem veszi túl komolyan a levelet, de bizonyos események (és legfőképpen a fent említett riasztó következmény) hatására végül mégis úgy dönt, megfogadja tanácsait.
De természetesen messze nem olyan könnyű eleget tenni a levél elvárásainak, mint elsőre tűnik…
Honnan merítsen egy gyáva ember bátorságot?
A jövőbeli Naho tényleg mindent helyesen ítél meg, vagy ő is tévedhet?
Pontosan miért és hogyan halt (vagy inkább hal majd meg) Kakeru?
Lehetséges megmenteni az elrontott középsulis éveket?
Ami miatt ajánlom ezt az animét:
- A főszereplők: Hétköznapiak, mégis érdekesek, szerethetőek, egyediek, viccesek… egyszóval fantasztikusak! Komolyan, néhány karakter esetében kifejezetten felmerült bennem az igény, hogy „ugyan kérem szépen, kapjanak már egy saját évadot is”.
- A rajzolás: Szép és kellemes, minden tekintetben passzol az anime hangulatához.
- A problémakör: Naho küzdelmei kivétel nélkül mindnyájunkban lezajlanak. Az Orange segíthet, hogy ez nekünk is könnyebben menjen.
- Az alapötlet: Ez a „leveles dolog” igazán érdekesen lett kidogozva!
Bár én személy szerint porig alázva érezném magam, ha a jövőbeli énemtől megtudnám, hogy én mennyi, de mennyi mindent elcsesztem. Lehetne kicsit elnézőbb, elvégre a tévedés is az élet része nem?! Meg aztán utólag könnyű okosnak lenni… (#duzzog)
És legfőképpen: Nekem senki ne merje előre lespoilerezni az életem!!!! (#teljesen bekattan)
Meg...izé…szóval…na,értitek.
Azt hiszem, mindenkinek csak jobb lesz, ha most abbahagyom a szövegelést. :) Jó szórakozást kívánok! |
Igen, én is pontosan így vagyok ezzel az animével. 
Kezdésnek valószínűleg minden érzékenyebb "nem otaku" ismerősömnek ezt ajánlanám. (Vagy a Boku dake ga inai machi-t, de ez most mellékes.)
