Budapest: - Tokió:
 
Felhasználói név:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Látogatók száma:
(2000.06.07.-tol mérve)
2260775

Regisztrált felhasználók
száma:
22370

Online látogatók száma:
0

Avatárral rendelkező
felhasználók száma:
1581

Utolsó 5 látogatónk:
LARA24
2018-07-21 00:00:25
pillepalack
2018-07-20 23:52:03
Darktitan
2018-07-20 23:27:03
Bence4566
2018-07-20 23:22:53
Deku98
2018-07-20 23:11:19
E-mail
elérhetőségünk:
mail@animeweb.hu

Oldalunk a Facebookon:

Testvérlapunk:

Felhasználási feltételek:
Az AnimeWeb bizalmát élvező alkotások, rajzok, írások, fordítások, ismertetők, letöltések, stb. kizárólag otthoni elolvasásra, nézegetésre, saját használatra tölthetőek le. Más honlapon való felhasználásukhoz nem járulunk hozzá!

Minimum felbontás:
1024 pixel képszélesség
Támogatott böngészők:
- Firefox (legfrissebb)
- Google Chrome (legfrissebb)

Verziószám: 5.9
Minden jog fenntartva!
(c) 2000-2018 AnimeWeb
Japán témájú ismertetők

- Listázás időrendben -
- Listázás ABC sorrendben -

Japán témájú ismertetők száma: 123 
Szerkesztés alatti Japán témájú ismertetők száma: 10 

Japán és az Olimpiai játékok



Utolsó módosítás időpontja: 2016-08-24 14:24:33
Létrehozás időpontja: 2016-08-23 13:21:44
Eddig megtekintve: 1000 alkalommal

További találatok
Az ismertető szerkesztője: Aqualuna

Most a 2016-os riói olimpiai játékok befejeztével, annak tudatában, hogy a négy év múlva megrendezendő olimpia Tokióban lesz megtartva, úgy gondoltam, érdekes volna kicsit jobban is megnézni Japán kapcsolatát, részvételét az olimpiai játékokon.

Japán először 1912-ben vett részt olimpiai játékokon, Stockholmban. A Svédországban rendezett nyári olimpiai játékokon elsőként vett részt ázsiai nemzet. A korábbi négy modern kori olimpián az ázsiaiak távolléte aggodalmat szült, hiszen Pierre de Coubertin, a modern olimpiák atyja kifejezetten globális skálájú sportösszejövetelként szánta ezeket a játékokat. Így aztán az akkori Svéd Olimpiai Bizottság tagja, Kristian Hellström, levelet írt a japán kormánynak, és megkérte őket, nem küldenének-e csapatot az 1912-es olimpiára. A japánok mint tudjuk, igen udvarias nemzet, és a japán kormány nem szerette volna megszégyeníteni magát azzal, hogy ilyen nemzetközi színpadon nemet mondjon. :) Ezért aztán megbízta az Oktatásügyi Minisztériumot az üggyel, akik Kanou Jigorou-hoz, a modern judo (cselgáncs) megalapítójához fordultak, neki ugyanis volt európai tapasztalata. Ő jó ötletnek találta az olimpiai játékokat, és beleegyezett, hogy a NOB tagjává váljon (a Japán Olimpiai Bizottság 1911-ben alakult meg, ezt a NOB 1912-ben vette fel tagjai közé). Ezek után már csak némi szponzorálásra volt szükség Japán részvételéhez, amit azonban sem az Oktatásügyi Minisztérium, sem a Japán Testnevelési Társaság nem sietett biztosítani, Kanou ezért segédkezett a Japán Amatőr Atlétikai Szövetség létrehozásában, melynek elnöke is lett.

Kanou Jigorou 1937-ben



A nemzetet olimpiai debütálásán két atléta reprezentálta. Mishima Yahiko rövidtávfutásban, Kanakuri Shizou pedig maratonfutásban indult. Mishima bejutott ugyan az egyik távon a középdöntőbe, ám ott nem állt rajthoz, Kanakuri pedig a Svédországban szokatlan, 25 °C-os meleg miatt félbehagyta futását. Konkrétan összeesett és elájult a Japánból való hosszú utazást és a helyi ételeket is nehezen toleráló futó, a történet szerint egy helyi farmercsalád vette gondjaiba. Érdekesség, hogy mivel kudarca miatt nagyon szégyellte magát, csendesen visszatért Japánba, és nem értesítette a verseny hivatalnokait, a svédek pedig 50 évig eltűntként tartották nyilván! :D Dacára annak, hogy két későbbi olimpián is részt vett, az egyiken végig is tudta futni a maratoni távot. :) Végül, mikor megtalálták Japánban élve, 54 évvel a stockholmi verseny után, felajánlották neki, hogy befejezheti a futamát, és Kanakuri élt is a lehetőséggel. :)

A két fős japán delegáció az 1912-es megnyitó ünnepélyen - egyiküket még a zászló is takarja :)


Mishima Yahiko


Kanakuri Shizou (más kiejtés szerint Kanaguri Shiso)



Látható, hogy ez az első olimpia nem nevezhető kifejezetten sikeresnek japán szempontból. Ennek ellenére Japán 1912-től fogva szinte minden olimpiai játékon részt vett. Kivétel az 1948-as második világháború utáni londoni nyári olimpia, melyre az országot nem hívták meg, illetve az 1980-as moszkvai nyári olimpia, amikor is Japán részese volt az amerikaiak vezette bojkottnak.

Az első japán olimpiai érem 1920-ban született meg, az Antwerpenben rendezett nyári olimpián. Az 1912-es gyenge szereplés után Japán azt tervezte, nagyobb mértékben vesz majd részt az 1916-os berlini játékokon, amely azonban az első világháború miatt nem lett megtartva. Ugyanakkor más nemzetközi sporteseményeken megnövekedett a japánok részvétele, így a Távol-keleti Játékokon (az Ázsia Játékok elődjén), melyeket megrendeztek 1913-ban, 1915-ben, 1917-ben (ekkor Japánban, Tokióban) és 1919-ben is. Így a következő olimpiájára Japán képes volt egy 15 fős csapatot összeállítani. Habár legtöbb atlétájuk (összesen 11 fő indult) és két úszójuk, valamint egy szem műugrójuk nem jutott túl a selejtezőkön, teniszben az ország megszerezte első olimpiai érmeit. Férfi tenisz egyesben és párosban is ezüstérmeket nyertek Kumagae Ichiya és Kashio Seiichiro révén. Azonban a Japán Amatőr Atlétikai Szövetség sajna nagyon alábecsülte a részvételi költségeket, és nem volt képes kifizetni a japán olimpikonok Belgiumból való hazatérését. ^^ A Mitsubishi és a Mitsui Csoport (ma az egyik legnagyobb üzleti csoport) helyi reprezentánsai segítették haza a szükséges 15.000 dollár kifizetésével a megfeneklett japán csapatot. Ez akkora szégyen volt, hogy a japán kormány elvállalta a jövendőbeli olimpiákon való részvétel anyagi hátterének biztosítását. :P

Kumagae Ichiya


Kashio Seiichiro



Az első japán aranyérmek 1928-ban születtek meg, az amszterdami nyári olimpián. Ekkorra a Japán Amatőr Atlétikai Szövetség szponzori helyét átvette az 1925-ben alapult Japán Amatőr Atlétikai Föderáció, és a kormány általi támogatás is folytatódott mind anyagilag, mind pedig az évente megtartott Meiji Szentély Játékok kiterjesztésével, hogy a sportok szélesebb palettáján vehessenek részt. A Meiji Játékok olimpiai kvalifikációs eseménnyé váltak. Az 1928-as olimpiára Japán 43 sportolót nevezett, melyek közt első ízben szerepelt egy hölgy is, Hitomi Kinue (800 méteres futás, a 20-30-as években világrekord tartó is volt). Neveztek úszásban, műugrásban, atlétikában, bokszban, lovaglásban – érdekesség, hogy Magyarország is ekkor szerepelt először olimpiai lovaseseményben -, evezésben és birkózásban. 5 japán érem született, egy bronz 100 méteres gyorsúszásban (Takaishi Katsuo), egy ezüst a férfi 4 x 200 méteres gyorsúszás váltóban, szintén ezüstérmet nyert az olimpiai csapat egyetlen női tagja, Hitomi-san, továbbá aranyérmet nyert 200 méter mellúszáson Tsuruta Yoshiyuki és hármasugrásban Oda Mikio.

Hitomi Kinue, az első női japán olimpikon


Takaishi Katsuo, az első japán bronzérem megnyerője


Tsuruta Yoshiyuki


Oda Mikio



1928-ban az első önálló téli olimpiai játékot is megrendezték Svájcban, St. Moritzban. Innentől kezdve Japán ezeken is részt vett, kivéve 1948-ban a háború miatt. St. Moritzban összesen 6 japán sportoló indult, de érmeket nem nyertek. Az első érmet – érdekes, hogy ez is ezüst volt, akárcsak a legelső japán olimpiai érem – 1956-ban, Cortina d'Ampezzóban, Olaszországban nyerték alpesi sí szlalomban, Igaya Chiharu révén.

Igaya Chiharu, első téli olimpiai japán érmes


Ez után legközelebb már csak 1972-ben, a Sapporóban, tehát hazai pályán megrendezett téli olimpián nyertek érmeket, egy aranyat, egy ezüstöt és egy bronzot, mindhármat síugrásban, normál sáncon. Az első téli olimpiai aranyat Kasaya Yukio révén zsebelték be, akinek arcképét később egy japán kiadású bélyegre is rátették. :)



Japán máig összesen 45 érmet nyert téli olimpián, míg nyári olimpiákon 439-et (ebből most Rióban 41-et). A legtöbb aranyérmet judóban (azaz cselgáncsban) nyerte a szigetország, 39 darabot. :) Ezt követi a birkózás, torna és úszás. Cselgáncsban összesen 84, birkózásban 69, tornában 98 és úszásban 80 olimpiai érmet nyertek a japán sportolók. A legtöbb japán aranyérem az 1964-es tokiói nyári olimpián született, itt aranyakat nyertek röplabdában, bokszban, tornában, cselgáncsban, súlyemelésben és birkózásban is.

A paralimpiákon a legelső, 1960-as római játékok kivételével Japán folyamatosan részt vett, kezdve az imént említett 1964-es nyári olimpiával párhuzamosan megtartott saját rendezésű paralimpiával, melyen meg is nyerték első paralimpiai aranyérmüket páros asztaliteniszben (Ikari & Watanabe), ezen kívül 5 ezüst és 4 bronzérmet is nyertek. Az ország az első 1976-ostól kezdve a téli paralimpiákon is megszakítás nélkül részt vett (1998-ban egynek házigazdája is volt). Összesen 395 paralimpiai érmet nyertek (a még el nem kezdődött riói paralimpiát nem beszámítva).



Japán eddig összesen három olimpiát rendezett, ebből a fentebb említett 1964-es volt az egyetlen nyári olimpia, egyben az első Ázsiában rendezett ötkarikás játékok. 1972-ben a fentebb már szintén említett sapporói téli olimpát, 1998-ban pedig Naganóban rendezték meg a második hazai téli olimpiájukat. Utóbbin 10 érmet, ebből 5 aranyat, 1 ezüstöt és 4 bronzot nyertek, az otthoni pálya tehát ekkor is kiemelkedő eredményekkel járt. 2020-ban pedig, 56 év után a nyári olimpia ismét visszatér Tokióba. Már alig várjuk! :)



Videó bemutató:

A videó megtekintéséhez be kell jelentkezned!







Ehhez az ismertetőhöz még nem születtek hozzászólások.