Budapest: - Tokió:
 
Felhasználói név:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Látogatók száma:
(2000.06.07.-tol mérve)
2269734

Regisztrált felhasználók
száma:
22515

Online látogatók száma:
0

Avatárral rendelkező
felhasználók száma:
1588

Utolsó 5 látogatónk:
warrock
2018-08-17 01:58:35
Whestire
2018-08-17 01:40:45
Emogirl
2018-08-17 01:26:05
NAbel
2018-08-17 01:25:20
Butterfly
2018-08-17 00:55:43
E-mail
elérhetőségünk:
mail@animeweb.hu

Oldalunk a Facebookon:

Testvérlapunk:

Felhasználási feltételek:
Az AnimeWeb bizalmát élvező alkotások, rajzok, írások, fordítások, ismertetők, letöltések, stb. kizárólag otthoni elolvasásra, nézegetésre, saját használatra tölthetőek le. Más honlapon való felhasználásukhoz nem járulunk hozzá!

Minimum felbontás:
1024 pixel képszélesség
Támogatott böngészők:
- Firefox (legfrissebb)
- Google Chrome (legfrissebb)

Verziószám: 5.9
Minden jog fenntartva!
(c) 2000-2018 AnimeWeb
Japán témájú ismertetők

- Listázás időrendben -
- Listázás ABC sorrendben -

Japán témájú ismertetők száma: 123 
Szerkesztés alatti Japán témájú ismertetők száma: 10 

Beszámoló - Herman Ottó Bonsai Egyesület 2016. őszi kiállítása



Utolsó módosítás időpontja: 2016-09-13 14:21:22
Létrehozás időpontja: 2016-09-13 13:46:19
Eddig megtekintve: 1044 alkalommal

További találatok
Az ismertető szerkesztője: Aqualuna

A Herman Ottó Bonsai Egyesület egyike a három főváros környéki bonsaijal foglalkozó egyesületnek, 2000-ben alapult. Céljuk a bonsai kultúra terjesztése, ennek érdekében minden hónap utolsó csütörtökén ingyenesen látogatható összejöveteleket tartanak szakelőadásokkal és gyakorlati bemutatókkal, valamint évente két saját, szintén ingyenesen látogatható kiállítást is szerveznek. Tavaszi kiállításaik a Herman Ottó Általános Iskolában, míg az ősziek az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban kapnak helyet. Ez utóbbit látogattuk meg a hétvégén, ahol három napon keresztül, szeptember 9-11. között, 40 kiállító nevelte 80 növényt lehetett megtekinteni, melyek 50 növényfajtába tartoztak, és a japán középkorban létrejött 14 különböző stílus szerint lettek kialakítva. A bonsaiok mellett a kiállítás egész időtartama alatt látható volt Bakon Pál suiseki (japán díszkő) gyűjteménye, valamint Törő Lászlóné japán témájú gobelinjei.

Rekkenő hőségben mentünk el vasárnap a kiállítás utolsó napjára. A helyszín egy igen kellemes, egyszerű vonalvezetésű, leginkább egyetemi épületre emlékeztető tágas, szellős kialakítású művelődési központ volt, ahol a kiállítás a második emeleten két teremben kapott helyet. A Smaragd és Opál terem között a folyosón is állt egy mezei juhar bonsai mintegy összekötőként, avagy "cégérként". Az egyik terem ajtaján olvashattunk magáról az egyesületről is, de a lényeg a nagyon ízlésesen, mondhatni már-már gusztusosan tálalt, elrendezett fácskák tömkelege volt. Fehér háttér előtt gyékény és bambusz meleg színvilágában külön kis műalkotások voltak a bonsaiok, melyeket sokszor apró kísérőnövény kompozíciók egészítettek ki, máshol díszkövek, egy-egy szép japán mintás legyező vagy napernyő, bonsaiokat vagy japán témákat ábrázoló gobelin képek vonták magukra a pillantást. Az egyesület tagjai mindkét teremben jelen voltak és szívesen szolgáltak információval.

Kinek érdemes meglátogatni egy ilyen kiállítást? No persze, akit érdekel a keleti, és különösen a japán kultúra. De ezen felül, akit érdekelnek a növények, és aki meg akarja tapasztalni, micsoda ízlésvilág rejtőzik emögött a szó mögött: bonsai. Mert ezt a kiállítást nem látványtervezők rakták össze, hanem az egyesület maga, és azt kell mondanom, hogy nemhogy profi színvonalat mutatott, de egyben egy csodálatos bensőséges hangulatot is árasztott. Az ott lévő minden egyes növényke évek nevelgetési munkájának eredménye, ahol az ágakat gondos aprólékossággal alakították, hajlították. A kiállítás vendége volt a Hortobágyi Madárkórház, vasárnap egy fiatalember karján egy héjával volt jelen, és megállapította, mi a közös a madarászásban és a bonsai mesterségben: türelem és tisztelet a természet iránt. Rácz György bonsai mester növény alakítási bemutatóján egy "városi gyűjtésből" származó barkafüzet alakított át a szemünk láttára, érdekes és tartalmas előadás közepette. Ezt a növényt valaki kidobta, ugyanis az eredetileg másfél méter körüli fácska rosszul nőtt. Másik példaként egy 40-50 éves borókából kialakított bonsait hozott el a cirka 33 éve bonsaiokkal foglalkozó mester, amelyet egy tönkrement faiskolából mentettek és 5 év munkájával alakítottak kiállítható darabbá.




Magáról a kiállítás törzsanyagáról nehéz írni, hiszen szinte csak felsorolása volna a látottaknak. Pár szóban azért mégis kiemelnék egyet-egyet a kedvenceimből vagy az érdekesebb darabokból. A teljes képanyag (100 db fotó) látható Galériánkban!

Rácz György mester bemutatója alatt felmerült a kérdés: mivel próbálkozzon a kezdő. A válasz más, ha ennek a kezdőnek mondjuk maximum egy erkéllyel rendelkező lakása van, és más, ha kertje is. A legtöbb bonsai ugyanis odakint érzi igazán jól magát, a hazai fajokból készültek vastag avarréteggel 20 cm magasan borítva gond nélkül át is telelnek a kertben. Ilyen esetben valamely kislevelű szil fajta népszerű kezdő növény, ha viszont csak egy erkélyünk van, akkor lehet egy fikusszal kezdeni, pl. Ficus retusa vagy Ficus benjamina, melyet a lakásban +10 Celsius fokban a legjobb teleltetni. (Vigyázat, ha házikedvenc van, mert a fikusz mérgező!) A kiállításon számos szil és egy Ficus benjamina bonsai is látható volt. A 2016. év bonsai fája is egy két törzsű mezei szil bonsai lett.
Voltak bonsaiok galagonyából, tűztövisből, cserszömörcéből, de még borostyánból is, mely már nem igazán nevezhetű fás szárúnak sem, mégis kifejezetten ötletesen volt megoldva: egy kőre futtatták fel több oldalról, és a megfásodó szár törzsszerű hatást hozott létre.
Kiemelhetők az olyan növényekből készült, olykor kifejezetten apró bonsaiok, melyek a valós méretükben igencsak nagy termetűek. Így például a kínai mamutfenyő vagy a páfrányfenyő (ginkgo), mely utóbbiból volt 40 éves, alig 20 cm magas bonsaika is. Vagy a tölgy, melyből egy többtörzses, impozáns példány a teremfelügyelő bácsi szerint olyan jól érezte magát a kiállítókörnyezetben, hogy a három nap alatt új hajtását több hüvelykkel megnövesztette.
Nagyon attraktív bonsaiok készíthetők örökzöldekből. Borókából, törpefenyőből, hamisciprusokból, de még selyemfenyőből és lombhullató vörösfenyőből is láthattunk példányokat. Szintén kiemelkednek a tömegből azok a bonsaiok, melyek különleges levélszínükkel díszítenek, mint a japán juhar, vagy amelyek ilyen őszi időben termést hordoznak. Utóbbiak közt a már említett galagonyán és tűztövisen felül, voltak madárbirsből, díszalmából illetve gránátalmából nevelt bonsai fácskák.
Bonsaioknak általában a valódi fásszárú növényekből készülteket említik az avatottak, a valójában lágyszárúakból, pl. évelőkból, pozsgásokból vagy bambuszokból nevelteket ál-bonsainak (pseudo bonsai) nevezik. Több igen látványos "pozsgafa/porcsinfa" példánnyal találkozhattunk a kiállításon a Portulacaria és Crassula nemzetségből - előbbi rokonait leginkább az utakon is kinövő porcsinfélék avagy kukacvirág személyében ismerhetjük, nem pedig ernyős lombozatú fácska formába nevelten. :)
A kiállítás legnagyobb és legöregebb bonsaia egy 100 év feletti fagyal volt.

A kísérőnövények is sokszor igen fantáziadúsak voltak. Az átlagos szobanövényektől kezdve, az árvácskán, muskátlin, begónián át egészen a kövirózsákig és kaktuszig terjedt a paletta. A díszkövek, ásványok önmagukban is igen különlegesek lettek volna, de így tökéletesen egészítette ki egymást az élő és élettelen. Nem is szaporítom tovább a szót, nézzétek meg a kiállításon készült képeket a Galériánkban!








Ehhez az ismertetőhöz még nem születtek hozzászólások.