Budapest: - Tokió:
 
Felhasználói név:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Látogatók száma:
(2000.06.07.-tol mérve)
2788908

Regisztrált felhasználók
száma:
26900

Online látogatók száma:
0

Avatárral rendelkező
felhasználók száma:
1687

Utolsó 5 látogatónk:
pereiszabina
2024-03-28 12:25:32
shadowhand
2024-03-27 20:35:12
Béla2024
2024-03-26 14:37:10
Tivadar
2024-03-25 15:42:17
szafira95
2024-03-25 13:05:30
E-mail
elérhetőségünk:
mail@animeweb.hu

Oldalunk a Facebookon:

Testvérlapunk:

Felhasználási feltételek:
Az AnimeWeb bizalmát élvező alkotások, rajzok, írások, fordítások, ismertetők, letöltések, stb. kizárólag otthoni elolvasásra, nézegetésre, saját használatra tölthetőek le. Más honlapon való felhasználásukhoz nem járulunk hozzá!

Minimum felbontás:
1024 pixel képszélesség
Támogatott böngészők:
- Firefox (legfrissebb)
- Google Chrome (legfrissebb)

Verziószám: 5.9
Minden jog fenntartva!
(c) 2000-2024 AnimeWeb
Japán témájú ismertetők

- Listázás időrendben -
- Listázás ABC sorrendben -

Japán témájú ismertetők száma: 124 
Szerkesztés alatti Japán témájú ismertetők száma: 9 

Lexikon az Anime témaköréből



Utolsó módosítás időpontja: 2009-06-12 05:46:51
Létrehozás időpontja: 2008-07-08 00:00:00
Eddig megtekintve: 7485 alkalommal

További találatok
Az ismertető szerkesztője: GG

Összegyűjtöttem ide néhány fontosabb kifejezést. Elsősorban azoknak ajánlom az áttekintését, akik még csak most ismerkednek az anime műfajával. Később Aqualuna is adott hozzá kiegészítést.

AMV:
Az Anime Music Video rövidítése. Anime rajongók által készített zenés videó klipek. Általában csak hobbiból készülnek, de vannak közöttük igen komoly alkotások is. Manapság már versenyeket is rendeznek és szinte már saját műfajjá változott.

Anime:
Ennek a szónak a magyarázatát keresd az Anime története című Japán Leírásoknál!

Bishoujo (beautiful girl):
Olyan animék gyűjtőneve, amiben nagy számban fordulnak elő különböző személyiségű karakterek és főként női főhősök.
Ilyen híresebb animék pl. a Sailor Moon, és az Ah! My Goddess.

Bishounen (beautiful boy):
Olyan animék gyűjtőneve, amelyekben a férfi karakterek nagyon elegánsak és kidolgozottak.
Watese Yuu és a Clamp munkáiban igen gyakran előfordulnak ilyen munkák.

Doujinshi:
Önerőből publikált mű, legtöbbször manga vagy regény. Tehát olyan mű, amelyet nem hivatalos kiadó ad ki. A „doujin” (同人) jelentése kb. „azonos személy”, míg a „shi” (誌) a zasshi szó tömör formája, ami magazint jelent. A doujinshi készítője lehet egyébként professzionális mangaművész is, bár a legtöbb amatőröktől származik.

Doujinka:
A doujinshi készítője.

Ecchi:
Olyan animék gyűjtőneve, melyben a történet tartalmaz rengeteg nemiségre vonatkozó humort és képet, pl. bugyi-mutogatás, vagy a szereplők a többiek számára igen furcsa, félreérthető helyzetekbe kerülnek... De nem tartalmaz pornográf jeleneteket mint a hentai!
Ilyen történet pl. a Love Hina és a Green Green.

Eroge:
Az „erotic game” rövidítése, amely erotikus játékot jelent, és értelemszerűen erotikus tartalmú videójátékot jelöl. Jellemző az anime-stílusú grafika. Angol nyelvterületen hentai játékoknak, vagy röviden H játékoknak is nevezik őket.

Fandub:
A „dub” angol szó szinkront jelent, tehát itt rajongók által készített szinkronról van szó. Ezeknek a minősége nagyon változó lehet, és az is lehetséges, hogy egyáltalán nem az eredeti szöveg szinkronizálásáról van szó, hanem teljesen más, például vicces tartalmat adnak a jeleneteknek.

Fanfic:
Olyan történetek, amelyek kész meglévő alkotások bizonyos részét dolgozzák újra, vagy folytatják, esetleg új helyzetbe helyezik azok meglévő szereplőit. Ezeket fannok azaz rajongó emberek írják. A történetek hosszúsága nincs korlátozva, vannak néhány soros kis sztorik, de akár egész regény hosszúságúra is nyúlhatnak. Az internet nagyon segítette ezeknek a történeteknek az elterjedését, így már ezekre is rendeznek versenyeket. Sőt egy-egy jobban sikerült fanfic-et akár több nyelvre is lefordítanak.

Fanservice:
Olyan elemek a mangában vagy animében, amelyek a történetben tulajdonképpen nem szükségesek, viszont a közönség szórakoztatását, figyelmének megragadását célozzák. Az angol kifejezés „eye-candy” ami kb. „szemnek való cukorkát” jelent, elég jól megfogalmazza a fanservice lényegét is: olyan dolgokat mutatnak a készítők, ami „kellemesen izgatja” a rajongók szemét. A legtöbb esetben a fanservice-nek valami szexuális felhangja van, például kivillanó bugyik, ugráló mellek, fürdőruhában bemutatott szereplők, meztelen férfi felsőtestek, tusoló vagy fürdőző jelenetek (pl. onseneknél, azaz hőforrásoknál).

Fansub:
Voltaképpen az animék rajongók által készített feliratozását jelenti. Egy hagyomány amely 1980-as években kezdődött az anime klubbokban, de igazi elterjedése 1990-es években indult amikor már az otthoni számítógépek is alkalmasak lettek feliratozó munkákra.
A rajongók ezt azért kedvelik, mert eredeti japán szinkronhanggal, de akár a saját nyelvükön olvashatják a történetet.

Hentai:
A szó jelentése: perverz, fajtalan.
Azon külön műfajú "rajzfilmeket" jelöli, amikben erős pornográf tartalmak találhatók. Sajnos sokan ezt az anime szóra általánosítják tévesen, mivel ezen pornó filmek szereplői anime figurák. Attól hogy valami még anime egyáltalán nem biztos, hogy hentai!
Japánban ezeket eredetileg szemléltetőfilmeknek készítették. De számtalan nem feltétlenül japán igen perverz és fajtalan változata is megjelent, amibe ráadásul olyan szereplők is belekerültek, amik hagyományos és igen ismert anime figurák. Természetesen ezeknek a filmeknek az elkészítésére senki sem adott engedélyt az eredeti figurát készítőktől. Japán ráadásul sokkal nyitottabb az anime műfaj számára, mint más országok. Ők megértik, hogy attól még, hogy rajzolva van valami, az nem feltétlenül mese. Tehát nem feltétlenül gyerekeknek szól. Így a hentai is csak felnőtt korosztály részére készült eredetileg. Európában és Amerikában is viszont a rajzfilm=mese általánosítást nehezen képesek levetkőzni az emberek. Így magyarázható az anime és a hentai között hozott szerencsétlen és helytelen párhuzamosítás.

Kodomo:
Jelentése: Gyermek, vagy gyermeki.
Ebből adódóan olyan animéket jelöl amit kifejezetten kisgyerekek számára készítettek.

Light novel:
Szószerinti fordítása "könnyű regény". Tulajdonképpen egy manga stílusú rajzokkal illusztrált prózai műről van szó, sokszor a mangákhoz hasonló könyvecskék formájában adják ki, de irodalmi magazinokban is szerializálják őket. Maga a light novel szóösszetétel egy japán "anglizmus", ők találták ki (más nyelvben nincs is igazán megfelelője), körülbelül ifjúsági regény szintnek felel meg, a tinédzser és fiatal felnőtt korosztályt célozzák általában. Jellemző rájuk a rövid bekezdés (sokszor csak egy-két mondat), és a párbeszédek dominanciája: mindez a gyors és könnyű olvasást hivatott elősegíteni.

LiveAction:
Élő szereplőkkel, húsvér színészekkel előadott történet. Elsősorban animék alapján készültek (bár azért van kivétel). Eleinte követik annak történetét, de egy idő után némileg, vagy akár teljesen is eltérnek attól.

Manga:
Leegyszerűsítve, a manga, a japán képregény. De nagyban különbözik a nyugati képregényektől.
A manga, évszázados múltra tekinthet vissza. A megnevezése Hokusai Katsushika (1760-1849) nevéhez fűződik, aki 13 kötetes vázlatgyűjteményének adta a manga, azaz önkéntelen, vagy folyamatos képek megnevezést. Ezt az elnevezést átvették azok a magazinok, amelyek az első, többnyire amerikai karikatúrákat és képregényeket adták ki. Ez aztán visszahatott japánra is, így megjelent a japán képregény, azaz a manga.
Az olvasata jobbról-balra történik és fekete-fehér kézzel speciális technikák felhasználásával hozza létre alkotója.
A manga hazájában hatalmas népszerűségre tett szert, nyomtatott könyvek 40%-a a mai napig manga, a céges oktatóanyagok gyakran manga formában jelennek meg Japánban. Évente több-ezer új cím kerül az olvasók elé.
A manga tehát egy önálló műfaj lett ami tükrözi a japán felfogást és érzelemvilágot.

Mecha:
Azon anime filmeket jelölnek ezzel a kategóriával, amelyekben óriás-járműveket elsősorban óriási emberszabású robotokat irányítanak emberi szereplők. Ezek általában tudományos-fantasztikus történetek, melyekben különböző okokból háborús harcokat folytatnak a felek egymás ellen.

Mahou Shoujo (Magical Girl):
Olyan animék gyűjtőneve, amelyekben a főszereplők lányok és mágikus képességekkel rendelkeznek. Jellemzője, hogy ezek a történetek általában hosszúak, nagy rajongói táborra építenek. A lányok és a fiúk szívét is megdobogtatják. Az előbbiek számára rengeteg romantikus szál található bennük, míg az utóbbiaknak ott vannak a csínos rövid szoknyás diáklányok, akik nem mindennapi mutatvány keretében, minden részben még szexisebb szuperhőssé alakulnak.

Mangaka:
A manga készítője, am. mangaművész. Általában a történet kitalálója és rajzolója egy személyben. Abban az esetben, ha a történet mástól származik, mint aki rajzolja, az előbbire a japánok a gensaku-sha megjelölést alkalmazzák.

MMV:
A „Manga Music Video” rövidítése. Ebben valamilyen mangából származó képek váltakoznak zenei aláfestéssel. Hasonlít tehát az AMV-khez, bár nem olyan gyakori.

Moe:
Egy japán szleng szó, amely eredetileg olyan embereket jelölt, akik rajongó érdeklődést, egyfajta „fetisizmust” mutatnak videójátékok, mangák vagy animék egyes szereplői iránt. Pl. meganekko-moe olyan valaki, aki vonzódik a szemüveges, fiktív lánykarakterekhez. Moe anime karakter az, amely leginkább kiváltja ezt a fajta rajongást, de előfordul, hogy animékben megjelenik az eredeti moe jelentés, amikor olyan szereplőt használnak, aki pl. animekarakterekért rajong. A moét műfaji megjelölésként is használhatják olyan animékre, amelyekben édes, bájos, „cuki” szereplők vannak.

OMV:
Az Original Music Video, azaz „eredeti zenés videó” rövidítése. Ritkán találkozni olyan zenés anime videókkal, amelyeket professzionális készítők, különböző anime-stúdiók csináltak. Ezek lehetnek egy meglévő animéhez valók, mint például az Onegai Teacher sorozathoz készült Snow Angel című videó, készülhetnek egy manga alapján valamilyen ünnepélyes (például évforduló) célra, vagy extraként egy DVD-re, mint például a CLAMP mangából alkotott Clover, esetleg valamilyen film- vagy animefesztiválra művészfilmként.

ONA:
Az Original Net Anime rövidítése.
Azoknak az általában néhány epizódos történeteknek a gyűjtőneve, amiket közvetlenül az Interneten tesznek közzé.
Legtöbbször rövidebbek mint egy átlagos anime (5 perc körüliek) és sokat közülük anime rajongók készítenek, de vannak hivatalos munkák is.

OVA/OAV:
Az Original Video Animation/Original Animation Video rövidítése.
Azoknak az általában néhány epizódos történeteknek a gyűjtőneve, amik DVD-n, vagy egyéb hordozókon kerülnek kibocsátásra anélkül, hogy a televízióban vetítésre kerültek volna.
Általában némileg kieső a TV sorozatba nem illő önállóan is nézhető történeteket dolgoznak fel. Legtöbbször a minőségük is más, hiszen több idő van az elkészítésükhöz és egy különálló részleg foglalkozik velük.

Raw:
Jelentése „nyers”. A felirat illetve szinkron nélküli, eredeti japán nyelven beszélő animéket, valamint az eredeti, japán írásjeles mangákat jelölik meg ezzel az elnevezéssel.

Seiyuu:
Japán szinkronszínészek, akik közül sokan igen nagy elismerésnek örvendenek a rajongók körében. Nem csupán animékhez, hanem pl. úgynevezett rádió drámákhoz is adják hangjukat.

Senpai:
Japán megszólítás, amellyel az idősebbet, illetve valamilyen csoportban – pl. klubban, sportcsapatban, munkahelyen - régebben ott levőt (tehát tapasztaltabbat) címezik. Önmagában illetve az illető nevével együtt utótagként is használják. Sempai írásmód is ismert, mert a japánok kiejtése inkább „m”-nek hangzik. Ellentéte a ritkán használt kouhai, ami a fiatalabbat, tapasztalatlant, újoncot jelöli, ezt azonban megszólításként nemigen használják, az idősebb egyszerűen a nevén szólítja a fiatalabbat (hozzátéve vagy elhagyva a - kun, - chan, vagy - san utótagot.)

Sensei:
A jelentése am. „mester”. A japán harcművészetekben a tanonc szólítja így a mesterét, ez a megjelölés eredete. Tanítvány a tanárát szólítja így (bármilyen tanban), de általánosan használt megszólítás a tanárok (mint hivatás), professzorok, jogászok, orvosok, politikusok, az egyház emberei számára, illetve tiszteletteljes megszólítása azoknak, akik valamilyen művészetet mesterfokon űznek, így íróknak, zenészeknek, színészeknek.

Shoujo:
A szó jelentése: lány, kisasszony, szűz, hajadon, kicsi lány.
Főként a lányoknak készült a női közönséget célzó animéket hívják így. Elsődlegesen romantikus történetekről van itt szó. Így a történetépítés általában elnyújtottabb és bonyolultabb. Persze ez nem jelenti azt, hogy a fiúk nem nézhetik.

Shounen:
A szó jelentése: fiúk, fiatalkorúak.
Főként fiúknak készült, ő érdeklődési köreiket célzó animéket sorolják ebbe a kategóriába. Ilyenek pl. a különböző harcművészeti technikákkal rendelkező szuperhősökről szóló történetek, vagy ilyen az óriásrobotokat felvonultató történetek. Ezeknél általában gyors a történetépítés és az adrenalin növelés a cél.

Shounen-ai:
Azt az anime kategóriát jelölik így, amiben fiúk közötti szeretet kapcsolat jön létre. De a jelenetek általában csak maximum egy csókig jutnak el a történet során. Így pornográf részeket nem tartalmaznak.

Shoujo-ai:
Azt az anime kategóriát jelölik így, amiben lányok közötti szeretet kapcsolat jön létre. De itt is maximum egy csókot láthatunk az azonos nemű szereplők között. Tovább nem megy a történet.

Slideshow:
Egymás után vetített képeket jelöl. Ilyen értelemben tehát az MMV is egy slideshow, amelyben a képek mangából származnak. AMV-ket is készítenek slideshow formájában, amikor valamilyen anime képeit vetítik egymás után zenei aláfestéssel.

Tankoubon:
A szó szerinti jelentése nagyjából „függetlenül megjelenő könyv”. Eredetileg tehát egy olyan könyv, amely önálló és nem tagja egy sorozatnak, ezzel szemben a manga területén többnyire egy sorozatról van szó, amelyben az egyes tankoubonok köteteknek felelnek meg. A legtöbb manga először valamilyen mangamagazinban jelenik meg hétről hétre ill. hónapról hónapra. A sikeres mangáknak a részeit azután összegyűjtik, és papírkötésű kis (kb. 13 × 18 cm) könyvecskék formájában kiadják: ezek a tankoubonok.

Visual novel:
Interaktív videójáték, amely egy fiktív történetet mesél el, és leginkább anime-stílusban készült állóképeket használ. Történetüknek több lehetséges menete és vége van. Jellemző rájuk a minimális tulajdonképpeni játékidő: a játékosnak legtöbbször csak kattintgatnia kell a szövegre, a képekre és a hangeffektusokra, hogy előrehaladjon a történetben, de az újabb visual novelekben gyakran még ez sem szükséges, mert „lejátszás” és „gyors előretekerés” gombjaik vannak.

Yaoi:
Fiúk közötti kapcsolatról szóló történeteket jelölnek ezzel a névvel, de a Shounen-ai-val szemben itt már jóval több is történhet egyetlen csóknál. Tehát pornográf elemeket is tartalmaz!

Yuri:
Lányok közötti kapcsolatról szóló történeteket jelölnek ezzel a névvel, de a Shoujo-ai-val szemben itt is már jóval több történhet egyetlen csóknál. Tehát pornográf elemeket is tartalmaz!


Eddigi hozzászólások száma: 2


2.

GG

2008-07-08 20:31:29

Nincs mit.

1.

Milcsa

2008-07-08 09:31:07

Huuh...Köszi GG :D - nagy mosoly Volt néhány műfaj amit én se tudtam :P - nyelvel