Budapest: - Tokió:
 
Felhasználói név:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Látogatók száma:
(2000.06.07.-tol mérve)
2295123

Regisztrált felhasználók
száma:
22790

Online látogatók száma:
2

Avatárral rendelkező
felhasználók száma:
1598

Utolsó 5 látogatónk:
Karin
2018-11-12 17:52:33
Naora
2018-11-12 17:47:23
Akemi810
2018-11-12 16:13:07
DanceWader
2018-11-12 16:02:11
kacsa288
2018-11-12 15:36:36
E-mail
elérhetőségünk:
mail@animeweb.hu

Oldalunk a Facebookon:

Testvérlapunk:

Felhasználási feltételek:
Az AnimeWeb bizalmát élvező alkotások, rajzok, írások, fordítások, ismertetők, letöltések, stb. kizárólag otthoni elolvasásra, nézegetésre, saját használatra tölthetőek le. Más honlapon való felhasználásukhoz nem járulunk hozzá!

Minimum felbontás:
1024 pixel képszélesség
Támogatott böngészők:
- Firefox (legfrissebb)
- Google Chrome (legfrissebb)

Verziószám: 5.9
Minden jog fenntartva!
(c) 2000-2018 AnimeWeb
Japán témájú ismertetők

- Listázás időrendben -
- Listázás ABC sorrendben -

Japán témájú ismertetők száma: 123 
Szerkesztés alatti Japán témájú ismertetők száma: 10 

Kultúra - Japán naptárak



Utolsó módosítás időpontja: 2008-09-28 05:53:46
Létrehozás időpontja: 2008-09-28 00:00:00
Eddig megtekintve: 1954 alkalommal

További találatok
Az ismertető szerkesztője: Echan

A japánok 1873 január 1. óta használják a Gergely-naptárat, amely tartalmazza a hónapok neveit, és az ünnepeket időponthoz köti. 1873 előtt a Hold-naptárat használták, amit a Kínai naptárból adaptáltak a japán területek.
Amióta a Gergely-naptárt átvették, 3 különböző rendszert használnak a japánok:
- Nyugati Anno Domini (keresztény) (seireki) megjelölést,
- Japán korszak elnevezéseket (nengou) az aktuális császár uralkodása szerint, vagyis 2008 = Heisei 20,
- Birodalmi év (kouki), amit a legendás Jimmu Császár alapított i.e. 660-ban.
Ezekből az első kettőt, vagyis a keresztény időszámítást és a császár uralkodása szerinti számítást még a mai napig használják. A birodalmi naptárat 1873-tól a második világháború végig használták.

Hónapok, napok:

A modern japán hónap neveket a japán nyelvben igen egyszerűen oldották meg. Szám szerint veszik, vagyis első hónap, második hónap, harmadik hónap, stb. A megfelelő számot és a –getsu (hónap) szavakat vonják össze:
• Január - 一月 (ichigatsu)
• Február - 二月 (nigatsu)
• Március - 三月 (sangatsu)
• Április - 四月 (shigatsu)
• Május - 五月 (gogatsu)
• Június - 六月 (rokugatsu)
• Július - 七月 (shichigatsu)
• Augusztus - 八月 (hachigatsu)
• Szeptember - 九月 (kugatsu)
• Október - 十月 (jougatsu)
• November - 十一月 (jouichigatsu)
• December - 十二月 (jounigatsu)
Írásban és a mindennapokban, azonban inkább elfogadottabb a számokat arab számokkal leírni, pl. 1月, 2月, 3月, stb.

Ezen felül minden hónapnak megvan az ún. művészi, vagy hagyományos neve, amit inkább költészetben használnak. Ezt a tizenkét shiwasu-nek hívják. Egy levél első bekezdésében is szerepelhetnek ezek a megnevezések az éppen aktuális évszak megjelölésére. Időnként neveket is alkothatnak belőlük, mint pl. a yayoi és a satsuki, amik női nevek. Gyakran használják ezeket kortárs televíziós műsorokban, vagy Edo korabeli filmekben.

A hold-naptár hónapjai az alábbiak:
• A holdbéli naptár 1. hónapja - 睦月 (mutsuki, szeretet hónap)
• A holdbéli naptár 2. hónapja - 如月 vagy 衣更着 ( kisaragi vagy kinusaragi, változó ruhák)
• A holdbéli naptár 3. hónapja - 弥生 (yayoi, új élet; tavasz eleje)
• A holdbéli naptár 4. hónapja - 卯月 (uzuki, u-No-Hana hónap; az u-No-Hana egy virág)
• A holdbéli naptár 5. hónapja - 皐月 vagy 早月 vagy 五月(satsuki, gyors hónap)
• A holdbéli naptár 6. hónapja - 水無月 (minatsuki vagy a víz minazuki, hónapja)
• A holdbéli naptár 7. hónapja - 文月 (fumizuki, könyvhónap)
• A holdbéli naptár 8. hónapja - 葉月 (hazuki, levélhónap)
• A holdbéli naptár 9. hónapja - 長月 (nagatsuki, hosszú hónap)
• A holdbéli naptár 10. hónapja - 神無月 (kaminazuki vagy a kannazuki, hónap istenek nélkül)
• A holdbéli naptár 11. hónapja - 霜月 (shimotsuki, fagy hónap)
• A holdbéli naptár 12. hónapja - az 師走 (shiwasu, papok futnak; ez arra utal, hogy az év vége miatt, a papok igen elfoglaltak voltak)
A japán naptár az európaihoz hasonlóan hét napos heteket jelöl meg i.e. 800 óta, de hivatalosan csak 1876-ban vették át, addig főként csak asztrológiai célokra használták ezt a rendszert. A napok a bolygók és égitestek után kapták a nevüket amik rendelkeznek az 5 fő elemmel, valamint a jin és yang ellentét párral.

• 日曜日 nichiyoubi Nap (Yang) Vasárnap
• 月曜日 getsuyoubi Hold (Jin) Hétfő
• 火曜日 kayoubi Tűz (Mars) Kedd
• 水曜日 suiyoubi Víz (Merkúr) Szerda
• 木曜日 mokuyoubi Fa (Jupiter) Csütörtök
• 金曜日 kinyoubi Fém (Vénusz) Péntek
• 土曜日 doyoubi Föld (Szaturnusz) Hétfő

A hónapokat még külön 3x10 napos időszakokra bontják, amiket Junnak hívnak. Az első joujun (上旬), a második choujun (中旬) és az utolsó a gejun (下旬). Ezeket általában hozzávetőleges idők megjelölésére használják.

A hónapokban szereplő napok neveinek szintén megvan a maga szerkezete, de ez elég rendszeretlen.

• 1. 一日 tsuitachi
• 2. 二日 futsuka
• 3. 三日 mikka
• 4. 四日 yokka
• 5. 五日 itsuka
• 6. 六日 muika
• 7. 七日 nanoka
• 8. 八日 youka
• 9. 九日 kokonoka
• 10. 十日 touka
• 11. 十一日 juuichinichi
• 12. 十二日 juuninichi
• 13. 十三日 juusannichi
• 14. 十四日 juuyokka
• 15. 十五日 juugonichi
• 16. 十六日 juurokunichi
• 17. 十七日 juushichinichi
• 18. 十八日 juuhachinichi
• 19. 十九日 juukunichi
• 20. 二十日 hatsuka
• 21. 二十一日 nijuuichinichi
• 22. 二十二日 nijuuninichi
• 23. 二十三日 nijuusanichi
• 24. 二十四日 nijuuyokka
• 25. 二十五日 nijuugonichi
• 26. 二十六日 nijuurokunichi
• 27. 二十七日 nijuushichinichi
• 28. 二十八日 nijuuhachinichi
• 29. 二十九日 nijuukunichi
• 30. 三十日 sanjuunichi
• 31. 三十一日 sanjuuichinichi

Írásban és hivatalos helyeken a hónapokhoz hasonlóan itt is római számmal jelölik a számokat.
A hagyományos naptárban az utolsó hónapot misokának (晦日) hívják. Ezt a mai napig használják általában a szerződések határidejének megjelölésekként. Az év utolsó napja az oumisoka (大晦日).

Nemzeti szabadságnapok:

A nemzeti ünnepek, mint mindenhol japánban is szabadságnak minősülnek. Ha két nemzeti ünnep közé beékelődik egy munkanap, akkor azt is szabadságként veszik. Ha a nemzeti ünnep vasárnapra esik, és a következő nap munkanap lenne, akkor azt a munkanapot is szabadságnak veszik. Így tehát elmondható, hogy bár a japánok rengeteget dolgoznak, de rengeteg szabadnapjuk is van.

• Január 1. Új év napja Ganjitsu
• Január 2. hétfője Az öregség eljövetelének napja Seijin No hi
• Február 11. Nemzeti ünnep (alapítás ünnepe) Kenkoku kinen No hi
• Március 20 vagy 21. Tavasz ünnep Shunbun No hi
• Április 29. Shouwa nap Shōwa No hi
• Május 3. Alkotmány napja Kenpou kinenbi
• Május 4. Zöldelés napja Midori No hi
• Május 5. Gyereknap Kodomo No hi
• Július 3. hétfője Tenger napja Umi No hi
• Szeptember 3. hétfője Idősek napja Keirou No hi
• Szeptember 23. vagy 24. Ősz napja Shuubun No hi
• Október 2. hétfője Sport-egészség nap Taiiku No hi
• November 3. Kultúra napja Bunka No hi
• November 23. Munkahálaadás nap Kinrou kansha No hi
• December 23. A császár születésnapja Tennou tanjoubi

Az ún. aranyhét japánban egy ünnepségsorozatot jelent, ami a április 29. és május 5. közötti ünnepeket foglalja magában.

Évszakot jellemző napok:

A hagyományos hold-naptárban van 24 nap (Nijuushi sekki), amik az adott évszak jellegzetességeit nevesítik meg. Ezek a napok 24 egyenlő részre osztják a holdnaptárban az egy évre eső napokat. A Zasekki egy együttes kifejezés az idényjellegű napokra, más mint a 24 sekki. A 24 sekkit további 3 részre osztják a kouk, vagyis egy évben 72 kou van (A kouk listáját sajnos nem találtam.). Ezeknek a neveknek egy részét még ma is használják a mindennapi élet során.

24 sekki:
• Risshun február 4. tavasz kezdete
• Usui február 19. esővíz
• Keichitsu március 5. téli álmot aludtak ébredése
• Shunbun március 20. a tavasz közepe
• Seimei április5. tiszta és fényes
• Kokuu április 20. természeteső
• Rikka május 5. nyár kezdete
• Shouman május 21. természettel teli
• Bousho június 6. természet a fülben
• Geshi június 21. nyár közepe
• Shousho július 7. kis meleg
• Taishou július 23. nagy meleg
• Risshuu augusztus 7. ősz kezdete
• Shoushou augusztus 23. limit meleg
• Hakuro szeptember 7. fehér harmat
• Shuubun szeptember 23. ősz közepe
• Kanro október 8. hideg harmat
• Soukou október 23. köd leereszkedés
• Rittou november 7. tél kezdete
• Sousetsu november 22. kis hó
• Taisetsu december 7. nagy hó
• Touji december 22. tél közepe
• Shoukan január 5. kis hideg
• Daikan január 20. fázós tanya
A napok eltolódhatnak 1 nappal előre vagy hátra.









Eddigi hozzászólások száma: 2


2.

Milcsa

2008-09-28 10:40:40

^^ nagyon érdekes leírás Eszter^^ tök jó :P - nyelvel egy csomó mindent megtudtam

1.

GG

2008-09-28 05:55:40

Ez nagyon érdekes téma.