Budapest: - Tokió:
 
Felhasználói név:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Látogatók száma:
(2000.06.07.-tol mérve)
2258618

Regisztrált felhasználók
száma:
22351

Online látogatók száma:
3

Avatárral rendelkező
felhasználók száma:
1580

Utolsó 5 látogatónk:
Guila
2018-07-15 20:44:06
Harag
2018-07-15 20:39:57
naxosz
2018-07-15 20:34:57
rp1975
2018-07-15 20:30:02
Lucza Hanna
2018-07-15 20:27:18
E-mail
elérhetőségünk:
mail@animeweb.hu

Oldalunk a Facebookon:

Testvérlapunk:

Felhasználási feltételek:
Az AnimeWeb bizalmát élvező alkotások, rajzok, írások, fordítások, ismertetők, letöltések, stb. kizárólag otthoni elolvasásra, nézegetésre, saját használatra tölthetőek le. Más honlapon való felhasználásukhoz nem járulunk hozzá!

Minimum felbontás:
1024 pixel képszélesség
Támogatott böngészők:
- Firefox (legfrissebb)
- Google Chrome (legfrissebb)

Verziószám: 5.9
Minden jog fenntartva!
(c) 2000-2018 AnimeWeb
Japán témájú ismertetők

- Listázás időrendben -
- Listázás ABC sorrendben -

Japán témájú ismertetők száma: 123 
Szerkesztés alatti Japán témájú ismertetők száma: 10 

Az anime műfajai



Utolsó módosítás időpontja: 2009-07-21 05:29:02
Létrehozás időpontja: 2009-07-21 00:00:00
Eddig megtekintve: 4241 alkalommal

További találatok
Az ismertető szerkesztője: Aqualuna

Az animék kategorizálása első pillantásra talán nem mindig átlátható. Ott kezdődik a dolog, hogy az animéről is beszélhetünk műfajként, mint a film, azon belül az animációs filmek egy speciális csoportjáról, de azt hiszem, nyilvánvaló, hogy itt most nem erről lesz szó. Nevezzük az anime műfajainak, kategóriáinak, típusainak… lényegében akárhogy hívjuk is, az animék osztályozásáról lesz szó. (Én három okból maradok a műfaj megnevezés mellett: mert az angol megnevezés „genre” ezt jelenti, mert – részben előző miatt - Magyarországon is ez a legáltalánosabban használt, és harmadszor, mert az osztályozás egyik típusa erős egyezést mutat a filmek műfaji megjelölésére használt osztályozással.)

Ha többféle animékkel foglalkozó oldalon jár az ember – legyen az magyar vagy külföldi – akkor feltűnhet, hogy az animék csoportosítására használt kategóriák részben átfednek, de nagyon sokszor az egyik oldalon olyan kategória szerepel, ami a másikon nem. Például, szerepelhet kategóriaként az „iskolai élet” az egyik helyen, máshol viszont semmi nyoma ilyesminek. Ennek az oka az, hogy az általánosan használt műfajok mellett létezhetnek még olyan kulcsszavak (ill. kifejezések), amelyek leírják egy anime tartalmi tulajdonságát, és az ilyen kategóriák hozzárendelése segítheti az adott típusú animék keresését. Természetesen az is igaz, hogy minél több ilyen megjelölés létezik, annál pontosabban be lehet határolni, hogy mi található az animében.

Azonban maradjunk csak a többé-kevésbé hivatalos besorolásoknál, amelyeket általánosan használnak. Ezek alapján is három féle osztályozási rendszer létezik, aszerint, hogy mit nézünk.

1) FILM ALAPÚ OSZTÁLYOZÁS:

Az anime mindazokat a tipikus műfajokat felvonultatja, mint általában más tömegszórakoztató médiák. Ebben megtalálható az akció, a kaland, a gyerekeknek való történetek/mesék, a komédia, a dráma, a többé vagy kevésbé erotikus műfajok (ecchi és hentai), történelmi hátterű és fantasy műfajok, sci-fi, okkult ill. horror történetek, és a romantika is. A legtöbb anime tartalmilag számos különböző műfajba besorolható. Egy animének felszínesen nézve lehet egyszerű a cselekménye, ugyanakkor egy sokkal komplexebb, mélyebb történeti vonallal és karakterfejlődéssel rendelkezik. Nem számít ritkaságnak például, hogy egy akció témájú anime emellett komikus, romantikus elemeket, sőt, akár még morális vagy a társadalmat érintő kritikai elemeket is tartalmazzon. Egy romantikus témájú anime pedig ugyanígy tartalmazhat akciót, egyes esetekben akár kifejezetten erőszakos tartalmakat is.

Az animékre (és mangákra) általánosan használt fő műfaji beosztás nagyjából megegyezik a filmekre alkalmazott osztályozással. (Ezek legtöbbje nem szorul különösebb magyarázatra.)

Akció/kaland: Az ilyen művekben gyakran nagyobb hangsúly jellemzi az izgalmas akciójeleneteket, mint a történetvezetést vagy karakterfejlődést. A főszereplő jellemzően állandóan veszélyes szituációkba keveredik, amelyből eszességének és fizikai képességeinek kell kimentenie. Az ilyen anime erősen fókuszál a harci jelenetekre, legyen az párbaj, csata, háború, vagy a szereplők más típusú fizikai meg- és összemérettetése. Gyakori elemek a harcművészetek, a különböző fegyveres harcjelenetek. Pl: Ninja Scroll, One Piece.

Dráma: Elsődleges szerepet kap benne a karakterfejlődés és a különböző érzelmek. Gyakran az emberek közötti kapcsolatokra fókuszál. Pl.: Fushigi Yuugi , Inuyasha.

Komédia: A színjátszásban ez a dráma egyik alműfaja. A történéseket humoros módon mutatja be. Érdekes, hogy az animéknél a komédia külön műfajt jelöl, míg tragédia, mint műfaj nemigen használt, ahelyett a komoly tartalmat jelző dráma megjelölést alkalmazzák. Pl.: Otaku no Video, Cowboy Bebop, Dr. Slump

Horror: Szerintem ezt nemigen kell magyarázni. Jellemző a sötétebb és/vagy természetfölötti elemeket használó téma. Pl.: Vampire Hunter D, Chrono Crusade, Ayakashi.

Science Fiction (sci-fi): Azaz tudományos-fantasztikus mű. Futurisztikus elemek, jövőbeni tudomány és technológia megjelenése jellemző. Ennek megfelelően ezek gyakran mechák is, űrhajókkal, robotokkal, egyéb gépekkel. Pl.: Ghost in the Shell, Wings of Honneamise

Fantasy: Ezt sem hiszem, hogy nagyon be kellene mutatni. Jellemzőek a képzeletbeli, fantasztikus helyszínek, általában a mágia, egyéb természetfölötti elemek és különös/különleges lények. Pl.: Tenkuu no Escaflowne, Tsubasa Reservoir Chronicle, Magic Knight Rayearth.

Mese: Ez a műfaj gyakran átfed a demográfiai osztályozás kodomo kategóriával, vagyis a célközönség a gyerekek. Lehet klasszikus mese feldolgozása, de akár eredeti történet is. Pl.: Sekai Meisaku Douwa Oyayubi-Hime, Ribon no Kishi

Romantika: Itt a lényeg a szerelem. Pl.: Full Moon wo Sagashite, Kareshi Kanojo no Jijou.

Történelmi: Korábbi korok valamelyikében játszódik. Pl.: Versailles no Bara, Eikoku Koi Monogatari Emma.

Életkép: Ezekre jellemző, hogy a fő szereplő(k) életének egy kiragadott időszakát mutatják be, tehát nem feltétlenül van happy end vagy másféle végső lezárás, a hős sorsa nem biztosan rendeződik el, a befejezés többé-kevésbé nyitott. Pl.: Candy Candy, Crayon Shin-chan, Hidamari Sketch.

Progresszív: Avagy „művészfilmek”. Extrém módon stilizáltak. Ez a megjelölés a köznapi használatban nemigen használt anime műfaji megjelölésre, de vannak ide illő animék azért bőven. Pl.: Sayonara Zetsubou Sensei, Byousoku 5 Centimetre, Kanojo to Kanojo no Neko.

Természetesen a fenti példák is több műfajba besorolhatóak, és a felsorolás a teljesség igénye nélkül készült. Az általánosan használt fő műfajok mellett néhány kisebb magyarázatra szorulót említettem, érdekességként azonban ide beteszek most egy felsorolást, hogy miket említenek még nemzetközileg, ami a lentebb következő két osztályozási rendszerbe nem fér be.

Tehát:

• Krimi, cyberpunk, chanbara*, detektív, kaitou (= tolvaj), harcművészeti, sport (előbbi ennek egy alkategóriája), orvosi, természetfölötti, misztikus, okkult, pszichológiai, szamuráj, science fantasy (=sci-fi+fantasy), steampunk, suspense (a thrillerhez hasonló, pszicho témájú, mint a Hitchcock-filmek), western.

*Chanbara: Japán akció (al)műfaj, amire a kardharc jellemző, és legtöbbször az Edo korszakban játszódik. A név a csattogó kardokra utaló hangutánzó kifejezésből ered: chan-chan bara-bara. Kengeki (= kardharc) néven is emlegetik.


2) DEMOGRÁFIAI OSZTÁLYOZÁS:

Azt jelzi, hogy milyen célközösségnek szánták. Ennek megfelelően nemek és életkor szerint különülnek el a kategóriák.

Shoujo (少女): Japánul fiatal lányt, kislányt jelent. Ezért a célközönség fiatal lányok (kislányok és bakfisok), körülbelül 10-18 év között. Jellemző a romantikus tartalom. Pl.: Fruits Basket, Candy Candy, Mermaid Melody Pichi Pichi Pitch.

Shounen (少年): Japánul „fiatal fiú". Szintén kb. 10-18 éves kor közötti a célkorosztály. Jellemző az akció. Pl.: Dragon Ball Z, Digimon

Seinen (青年漫画): Japánul „fiatalember”, ez a kategória kamasz és fiatal férfi korosztálynak készült. Ez a gyakorlatban 18-30 évet jelent, de persze idősebbek is nézik. Tartalmilag nagyon változó. Ide tartoznak erőszakosabb illetve szexuális tartalmú animék is, de ez nem általánosan jellemző. Pl.: Oh My Goddess!, Cowboy Bebop, Berserk.

Josei (女性): Japánul "nő". A késői tinédzser és felnőtt nőknek készült művek. Ebben is fontos elem a romantika, de jellemző a lényegesen realisztikusabb megközelítés (vagyis leolvadt a rózsaszín cukormáz). Mellesleg utóbbi miatt rangsorolják az idealisztikus ábrázolásmódú yaoit (ld. később) – szexuális tartalma ellenére – a shoujo műfajba. Pl.: Gokusen, Honey and Clover.

Kodomo (子供): Japánul "gyermek". Kifejezetten kisebb gyerekeknek készült művek, például mesék. Gyakori jellemző a moralista tartalom, vagyis arra tanítja a gyerekeket, hogyan kell viselkedni. Szintén jellemző a nem-epizódikus, egyedül is értelmezhető részekből való felépülés. Pl.: Hello Kitty, Pokémon, Hamtaro.


3) TEMATIKUS OSZTÁLYOZÁS:

Ezekre jellemző valamilyen „téma” illetve tipikus karakter.

Bishoujo (美少女): Japánul “gyönyörű fiatal lány”. Ennek megfelelően az anime csinos, fiatal lány karaktereket vonultat fel (általában iskoláslány korosztályban). Időnként ez a kategória kombinálódik a moèval. Pl: Magic Knight Rayearth, Mahou Sensei Negima.

Bishounen (美少年): Japánul “gyönyörű fiú”. Az anime ennek megfelelően szép, vonzó fiú és ifjú férfi karakterekben bővelkedik. (Ha a bishi szót hallod, az ezekre a „gyönyörű férfiakra” vonatkozik.) Megjegyzendő, hogy nem csupán férfias, hanem feminin karakterekről is szó van itt, sőt, általában egy bishiket felvonultató animében törvényszerűen van legalább egy lányos megjelenésű fiú/fiatalember is. Pl.: Fushigi Yuugi, Meine Liebe, Ouran High School Host Club.

Sentai (戦隊): Japánul „harcos csapat”. Szuperhősökből álló csapatokat tartalmazó animékre utal. Pl.: Cyborg 009, Voltron, Sailor Moon (az első női sentai!)

Robot/Mecha: A név magától értetődően mutatja, hogy itt robotokat felvonultató animékről van szó, mégpedig általában nem autonóm, hanem valamilyen emberi irányítást igénylő robotokról. Japánban a robot anime, míg Japánon kívül a mecha megjelölést használják erre az igen közkedvelt kategóriára. Pl.: Mobile Suit Gundam, Mazinger Z.

Poszt-Apokaliptikus: A sci-fi egy alműfaja, amely a civilizáció/földi élet végével kapcsolatos témákat ölel föl, illetve a korábbi civilizáció pusztulása utáni életbe nyújt bepillantást. Pl.: Hokuto no Ken, Kaze no Tani no Naushika, Neon Genesis Evangelion.

Mahou shoujo (魔法少女) vagy Magical Girl: A shoujo alműfaja, amelyben mágikus képességekkel rendelkező lányszereplő(k) van(nak). Jellemző motívum az átváltozás, hétköznapi lányból szuperhősnővé, vagy akár különböző harcos „módokba”. Pl: Mahou Tsukai Sally (az első mahou shoujo anime!), Sailor Moon, Cardcaptor Sakura.

Mahou shounen (魔法少年)/ Magical Boy: A fenti megfelelője fiúkkal. Ritka, de ilyen is létezik. Pl.: D.N.Angel, Tokyo Babylon. (Megjegyzésként: mahou shoujo animékben azért szép számmal előfordulnak átváltozásra képes, varázserővel rendelkező fiú/férfi szereplők, pl. Sailor Moonban Mamoru/Tuxedo Mask, a Sakurában Shaoran.)

Moé (萌え): Szó szerint “bimbózó”. Japán szleng szó, eredetileg olyan embereket jelölt, akik rajongó érdeklődést, egyfajta „fetisizmust” mutatnak videójátékok, mangák vagy animék egyes szereplői iránt. A moé anime édes, bájos, „cuki” karaktereket tartalmaz, időnként csintalan, máskor kifejezetten naiv viselkedéssel. Vannak közöttük tipikusan „gyenge karakterek”, és jellemző, hogy valamilyen módon függenek másoktól. Pl.: A Little Snow Fairy Sugar.

Expertise: Ritkán hallott megjelölés, a gyakorlatban nemigen használják. Olyan animéket jelöl, amelyek valamilyen adott témával kimerítően, mélységeiben foglalkoznak. Ez lehet valamilyen sport (ezekre csak a sport anime megjelölést szoktuk használni), tudomány vagy művészet, vagy – a főzés! Pl.: Eyeshield 21 (foci), Yakitate! Japan (kenyérkészítés)


Szintén a tematikus osztályozáson belül szerepel a szexuális tartalom, illetve ezzel kapcsolatosan megjelenő speciális karakterek alapján való beosztás. FIGYELEM! CSAK AKKOR OLVASD TOVÁBB, HA ELÉG IDŐSNEK ÉRZED MAGAD HOZZÁ!


Ecchi (エッチ): Japánul kb. "illetlen". A szó a hentai első betűjének, a H-nak japán kiejtéséből eredeztethető. Az animére a szexuális tartalmú humor és a bőséges fanservice jellemző. A szexualitás elég tág határok között mozoghat, de sohasem mutatnak konkrét szexjeleneteket. Pl.: He Is My Master, Ai Yori Aoshi

Hentai (変態/へんたい): Japánul kb. "abnormális" vagy "perverz". A kifejezés a hentai seiyoku (変態性欲), “szexuális perverzió” rövidítése. Az ilyen animék konkrét szexjeleneteket tartalmaznak, az erotica megjelölést is lehet látni rájuk, ami szintén erotikus, pornográf tartalmat jelöl. A japánok nem használják a hentai szót a pornográfia megjelölésére, ehelyett az AV (Adult Video = felnőtteknek való videó), 18-kin (18禁, jelentése kb. 18 éven alattiaknak nem ajánlott) illetve a seijin manga (成人漫画 "adult manga") használatos. Japánban az ecchit is használják az ebbe a kategóriába eső animékre, vagy egyszerűen az ugyanezt jelentő H megjelölést, illetve újabban az ero- előtagot, ami erotikát jelent. A nyugati felfogásban azonban a hentai a legelterjedtebben használatos. Igen sokféle alcsoportja létezik, amelyek többségére nem szándékszom itt kitérni, különben ez az ismertető is túlságosan korhatáros lenne ^^”. (Ugyanezért nem hozok fel példákat sem.) Elég annyi, hogy alapjában két nagy csoportba oszthatók, aszerint, hogy heteroszexuális vagy homoszexuális kapcsolatokat mutatnak be.

Shoujo-ai (少女愛): Lányok közti szerelmi kapcsolatot mutat be. A lényeg, hogy konkrét szexjeleneteket nem tartalmaz, és a hangsúly a szereplők közti érzelmeken van. A yuri altípusának is szokták tekinteni Japánban, ahol a shoujo-ai kifejezést egyébként nemigen használják, illetve ha mégis, akkor nem ebben, hanem a loliconnal megegyező jelentésben. Vagyis a japánok ezekre az animékre/mangákra is a yuri/girls-love megjelölést alkalmazzák, ellentétben a nyugati használattal. Pl.: Strawbery Panic

Yuri (百合) vagy újabban Girls Love (ガールズラブ): Japánban ezt használják minden lányok közti szerelmet bemutató animére/mangára. A GL rövidítés is ugyanerre utal. A nyugati felfogás szerint a yuri ezen belül a konkrét szexjeleneteket is bemutató darabokra vonatkozik, és így ez a hentai egyik altípusa. Maga a yuri szó egyébként liliomot jelent japánul, és elég gyakori női név. Megjegyzendő, hogy a Girls-Love megjelölésbe a nyugati felfogás szerint is belefér mind a yuri, mind a shoujo-ai, tehát ez egy átfogóbb megjelölés a lányok közötti szerelmet bemutató darabokra. Érdekes, hogy a yuri eredetileg nők által írt, nőnemű célközönségnek szánt, tehát a shoujo és josei kategóriákba tartozó műfaj volt, később azonban elszaporodtak a hímnemű közönségnek készült, némileg eltérő hangvételű darabok is.

Shounen-ai (少年愛): A shoujo-ai hímnemű megfelelője, vagyis ez fiúk/férfiak közötti szerelmi kapcsolatra utal. Egyébként minden igaz rá, ami a shoujo-aira. A lényeg itt is a romantika, nem mutatnak konkrét szexjeleneteket, és szintén a nyugatiakra jellemző a fogalom ilyen értelemben való használata. A japánoknál ez a kifejezés pedofil ízű, ezért ehelyett a Boys Love (ボーイズラブ, rövidítés BL) kifejezést használják, illetve régebben a june (ジュネ) vagy tanbi (耽美 ) megnevezés is előfordult. Pl.: Loveless, Gravitation

Yaoi (やおい): A shounen-aihoz hasonlóan hímneműek közti szerelmet mutat be, konkrét szexuális tartalommal. Ilyen szempontból tehát a hentai alműfaja, és a yuri párja, viszont azzal ellentétben, a célközönség csak nőnemű. Ez az összes hímneműek közti kapcsolatról szóló műre igaz, a megjelenő szexualitás erősségétől függetlenül. Az ezen a területen munkálkodó művészek fontosnak tartják a női célközönség hangsúlyozását, hogy így elkülönítsék műveiket a homoszexuális férfiaknak készült művektől (utóbbit Japánban barának nevezik). Megjegyzendő, hogy a BL megjelölés használata – ellentétben a GL-lel - inkább a „szelídebb” shounen-ai jellegű művekre megszokott a nyugati nyelvterületen is, ritkábban használják általánosan, a yaoit is befogó értelműen. Egyébként a yaoi egy betűszó a „Yama nashi, ochi nashi, imi nashi (ヤマなし、オチなし、意味なし)” első betűiből, aminek elég nehéz magyarra fordítani a jelentését, de körülbelül annyi mint „Se tetőpont, se lényeg, se értelem.” Ez a frázis egyébként arra utal, hogy a yaoi, ellentétben a „nehezen érthetőnek” minősített romantikus shounen-aijal, eléggé a pikáns „fincsi részletekre” fókuszál. XD

Lolicon (ロリコン): A "Lolita Complex" rövidítése, ami fiatal, éretlen, gyereklányok iránti vonzalmat jelöl. A név Vladimir Nabokov orosz író Lolita című, ilyen vonzalomról szóló regényéből ered. A hentai alműfaja.

Shotacon (ショタコン): A "Shoutarou Complex” rövidítése, a hentai alműfaja, a Lolicon párja, amennyiben éretlen, fiatal fiúkhoz való vonzalmat jelöl. A név a Tetsujin-28-go manga/anime Shoutarou nevű fiatal fiú karakteréről származtatható.

Incest: Vérfertőzést jelent, tehát itt rokonok (leggyakrabban testvérek) közötti vonzalomról van szó. Elég gyakori, különösen a hentaion belül, de csak „sima” romantikus animékben is előfordul. Némileg szelídített formája, amikor mostohatestvérekről van szó.

Hárem: Egy hímnemű főszereplő (általában fiú/fiatal férfi) egyszerre több lány/nő vonzalmának a tárgyaként szerepel. Tipikus, hogy ezek legalább egyikével egy háztartásban is él. Az is gyakori, bár nem általános, hogy egy amolyan „rendes” jófiúról van szó, aki mindenkivel kedves és udvarias meg jószándékú, ezért aztán nem is tud ellent mondani a hölgyek kívánságainak, és nemigen tud választani közülük. Többnyire az ecchi egy altípusáról van szó, és a célközönségnek megfelelően shounen vagy seinen. Pl.: Ranma ½, Love Hina.

Fordított Hárem: Az előző ellentéte, tehát egy lány és több fiú. Célközönség alapján ez shoujo vagy josei kategóriába esik, ennek megfelelően inkább romantikus, mintsem ecchi beütésű. Pl.: Ouran High School Host Club, Fruits Basket.

Magical Girlfriend (vagy Exotic Girlfriend): Mágikus vagy „egzotikus” barátnőt jelent. Itt egy fiú/férfi és legalább egy olyan lány/nő romantikus kapcsolata van fókuszban, akinek valami nem-mindennapos tulajdonsága van, például mágikus képesség, földön kívüli származás, stb. Pl.: Tenchi Muyo!, Urusei Yatsura (földönkívüli lány), Oh My Goddess! (természetfölötti: istennő), Chobits (robot).

Videó bemutató:

A videó megtekintéséhez be kell jelentkezned!








Eddigi hozzászólások száma: 10
Korábbi hozzászólások:
1. 2.

10.

Gravity02

2017-04-09 15:38:23

Köszi, nagyon sokat segitett :D - nagy mosoly

9.

Revy-chan

2011-05-05 21:51:55

prima ;) - kacsint

8.

rikitti

2011-05-03 21:50:31

Köszönöm

7.

ransakura

2009-10-28 23:56:10

:D - nagy mosoly

6.

ransakura

2009-10-28 23:55:39

nagyon köszi a leírást nagyon jó