- Listázás időrendben -
- Listázás ABC sorrendben -
Japán témájú ismertetők száma: 124
Szerkesztés alatti Japán témájú ismertetők száma: 9
Gasztronómia - Sushi
Utolsó módosítás időpontja:
2010-08-06 14:11:56
Létrehozás időpontja:
2010-08-06 00:00:00
Eddig megtekintve:
4307 alkalommal
További találatok
| Az ismertető szerkesztője:
GG
|
A sushi története:
A sushi szót szó szerint szokták „savanyú”-nak fordítani, de igazából „hosszú életköltemény”-ként nevezik a hozzáértők. Valójában ez az elnevezés több szempontból is igen találó. Mert ez az étel hihetetlenül egészséges így meghosszabbítja fogyasztója életét, ugyanakkor az igazi tradicionális készítőmesterek hosszú éveken át képzik magukat ennek az ételnek a mesteri szintű elkészítésére. A sushi előde pedig hosszú időn át érlelődött, míg az asztalra került.
Japánban vannak olyan tradicionális készítők, akiknek az éttermébe naponta akár csak néhány vendég érkezik. Itt nincs étlap, nincsenek árak feltüntetve előre. A készítő minden hajnalban kimegy a legjobb japán halpiacra és megveszi az alapanyagokat. Az árak nem mindennapiak. Volt már olyanra példa, hogy egy-egy ritkább halhús drágábban kelt el, mint egy Ferrari. Nem akármilyen megtiszteltetés egy ilyen helyen étkezni. Ráadásul általában azokat részesíti a mester előnyben, akik már régebb óta járnak az üzletébe.
Természetesen mint minden ételnek, ennek is megvannak az olcsóbb házilag is elkészíthető változatai, mert önmagában véve a sushi elég egyszerű ételként kezdte pályafutását. Ráadásul az igazi hozzáértők azt mondják egy közepes minőségű halból is remek sushi készíthető, ám, ha a rizs rossz, ott bajok lesznek a sushival.
A mai sushi étel alatt elsősorban a japán konyhához fűződő megválogatott halfajtákból és speciális rizsből készülő ételt értjük. Az őshazája azonban eredetileg Kína volt. A Tang dinasztia idején terjedt el Japánban az időszámításunk előtti VII. században.
A korai Japánban akárcsak manapság a hal és a rizs volt a fő táplálékforrás, hiszen egy aktív vulkánikus szigetről van szó, ahol más nemigen terem meg egykönnyen. Ugyanakkor tengeri élőlényekben igen gazdag. Így nem csoda, hogy a Japánok ezt a két fő élelmiszerforrást választották alapélelmiszerüknek. A korai időkben még a japán főváros Osaka volt. Ám az igazi irányítás a Shogunok kezében volt, ők viszont Tokióban éltek, azaz ahogy akkoriban nevezték Edóban. Az ő irányításuk alatt kétségtelenül már akkor a világ legnépesebb városa lehetett. Így egyre több halász is lett a környéken. Sajnos, mára számtalan veszélyeztetett faj lett a Japánt övező vizekben a túlhalászások miatt. Ezért az utóbbi időkben már a kormány is intézkedéseket foganatosított. Felemelték a tilalmi időket, és sokkal ellenőrzöttebben mennek a dolgok. De sajnos úgy néz ki még további intézkedések lennének szükségesek és ehhez nem csak Japán, hanem más nemzetek összefogására is szükség lenne. A Japánban kifogott tengeri élőlények nagy része, kb. 95%-a a szigetországban kerül felhasználásra. Ebből is látszik, milyen nagy szüksége van az országnak erre az élelmiszerforrásra.
A sushi elődje úgy alakult ki, hogy eredetileg a besózott halakat a rizs közé rakták eleinte földbe ásva, később fahordóba és lezárták, lepréselték kővel a tetejét. Így hetekig, hónapokig, sőt akár évekig is tartósíthatták a halhúst. Mert a rizs erjedésnek indult. Eleinte csak így fogyasztották, de a rizst kidobták. Aztán később éhínségek és nehezebb idők esetén már az erjedt rizst is elfogyasztották. Ha a halhúst tartósították, akkor ha két évig úgy hagyták, akkor már a szálkák is eléggé megpuhultak. Így jött létre a sushi előde a Nare-sushi.
Később a XVII. században már rizsecettel gyorsították az erjesztési folyamatot, illetve a sushi rizses részét is azzal ízesítették.
A modern sushi Hanaya Yohei nevéhez fűződik. 1820-ban Tokióban nyitotta meg Yohei-sushi nevű boltját. Ő vezette be végül a nyers halat a sushi hozzávalói közé.
Az első sushibár 1950-ben nyílt Osakában. Ekkorra már egész Japánban elfogadott és elterjedt étel volt. Ezután pedig az étel elindult világhódító útjára. Ma számtalan helyen és rengeteg módozatban készítik.
Amiben mindenképpen meg kell egyezniük az alapösszetevő a különleges ecetes rizs. A nem hagyományos japán konyhákban készülhet főtt hallal is, mivel ez utóbbit az amerikai és európai emberek szívesebben fogyasztják. De akár rákkal, kagylóval, homárral, polippal, vagy akár vegetáriánus módon zöldségekkel is elkészíthető.
Sokszor szárított Norit (tengeri algalapocska) használnak a sushicsomagok összefogására.
Mindenképpen érdemes megkóstolni, mert különleges és egzotikus az ízvilága. Ráadásul rendkívül egészséges, hiszen fehérjében és jódban gazdag, viszont zsírtartalma alacsony. Csökkenti a koleszterinszintet, mert taurint tartalmaz, ezáltal az érfalakra is jó hatással van. Az olajos halak köztudottan omega 3 és 6 zsírsavakat tartalmaznak, ami a szívbetegeknek nagyon jó. A tengeri alga pedig proteint, kalciumot, foszfort, vasat, karotint tartalmaz, amik szintén fontosak a szervezetünk számára.
A sushi fogyasztása:
Magát a sushit általában 6-osával vagy 2-esével tálalják. Szokták még körbe vagy téglalapalakba is rendezni..
Ehetjük pálcikával is, de inkább kézzel érdemes.
Megfogunk egy sushi darabot, ezt átitatjuk egy kis szójaszósszal, majd visszatesszük a tányérunkba és itt teszünk rá igény szerint pl. wasabit, tormát, gyömbérszeleteket, ananászt. Ezután pedig az egészet csak bekapjuk.
Hagyományos módon italként zöld teát, sakét, japán Miso-shirut (miszó-levest szójaszószból) szoktak mellé fogyasztani.
Ha érdekel a sushi házi elkészítése, mindenképpen olvasd el a Recept - Sushi című fejezetet a Japán leírások oldalon! |
Videó bemutató:
A videó megtekintéséhez be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások száma: 1
|
|
Hát ez érdekes volt, és szórakoztató. Főleg a videó. 
Bár egy kissé "sokkoló" is.