Budapest: - Tokió:
 
Felhasználói név:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Látogatók száma:
(2000.06.07.-tol mérve)
2794000

Regisztrált felhasználók
száma:
26921

Online látogatók száma:
2

Avatárral rendelkező
felhasználók száma:
1687

Utolsó 5 látogatónk:
MrBollokHost
2024-04-24 17:11:45
vakama08
2024-04-23 19:57:23
tamcsi17
2024-04-23 16:37:09
XXSephirothXX
2024-04-21 16:42:10
markoG
2024-04-21 11:41:14
E-mail
elérhetőségünk:
mail@animeweb.hu

Oldalunk a Facebookon:

Testvérlapunk:

Felhasználási feltételek:
Az AnimeWeb bizalmát élvező alkotások, rajzok, írások, fordítások, ismertetők, letöltések, stb. kizárólag otthoni elolvasásra, nézegetésre, saját használatra tölthetőek le. Más honlapon való felhasználásukhoz nem járulunk hozzá!

Minimum felbontás:
1024 pixel képszélesség
Támogatott böngészők:
- Firefox (legfrissebb)
- Google Chrome (legfrissebb)

Verziószám: 5.9
Minden jog fenntartva!
(c) 2000-2024 AnimeWeb
Japán témájú ismertetők

- Listázás időrendben -
- Listázás ABC sorrendben -

Japán témájú ismertetők száma: 124 
Szerkesztés alatti Japán témájú ismertetők száma: 9 

Beszámoló - A japán kultúra hagyományos tárgyai kiállítás



Utolsó módosítás időpontja: 2011-09-19 18:42:53
Létrehozás időpontja: 2011-09-19 00:00:00
Eddig megtekintve: 4230 alkalommal

További találatok
Az ismertető szerkesztője: Aqualuna

2011. szeptember 9-10-én a zalaegerszegi Japán Fesztiválon nyílt meg – és szeptember 30-ig látható – az „A japán kultúra hagyományos tárgyai” című kiállítás. A városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, mely a korábbi izraelita templomból átalakított, felújított, impozáns – és eltéveszthetetlen megjelenésű – épület, mintegy 300 tárgy és műalkotás között láthattunk kimonókat, legyezőket, gyermekre szabott szamuráj páncélt, maszkokat, lakk tárgyakat és művészi fotókat egyaránt.

Már a helyszín önmagában megér egy-két pillantást, ha egyszer arra jár az ember. Még ha valaki nincs is oda az izraelita vallás emlékműveiért, építészeti és esztétikai szempontból mindenképpen „megér egy misét” az 1904-ben eklektikus stílusban épült egykori zsinagóga, mely Stern József tervei alapján készült, román, gótikus és keleti stílusjegyeket ötvözve, s a 20-as években a város egyik legmeghatározóbb látványeleme volt. A II. világháború után elvesztette vallási funkcióját, felújítása után 1983-tól a helyi zenei és képzőművészeti élet központjaként szolgál. Látványa némileg megváltozott, számos díszítőelem lekerült róla, és falait bordóra festették, belsejében azonban még őriz némi „templomias” hangulatot, főtermében központi helyen szerepel egy méretes orgona, galériája nyújt elhelyezést a kiállításoknak, így a mostani japán kiállítás tárgyait is itt lehet szemrevételezni, jó közelről, az épület színes üvegű ablakainak valamint mesterséges megvilágításnak a fényében.

A galériára bal oldalt felvezető, a ruhatári résszel egybefüggő lépcsőnél már el is kezdődik a kiállítás: két színházi jelmezként használatos öltözék van felfüggesztve. A galérián aztán némileg ömlesztve kapja az ember a tematikailag igen változatos tárgyakat. Legnagyobb mennyiségben talán az érdekes, ám kevésbé szem-megragadó shodók, azaz a japán kalligráfia papírtekercs szerű műtárgyai, valamint néhány színes fénykép található meg a falakon, amelyeket az avatatlan szem talán kevésbé tud értékelni, mint a kézzelfoghatóbb tárgyakat. Ilyenek például a színházi kellékek, így különböző stílusú, festett vagy festetlen fa maszkok, melyek között némelyik groteszk „farsangi vagy mindenszenteki” jellegű álarcnak is tűnhet, másokon pedig az ember megcsodálhatja a művészi kidolgozást és az egyszerű formákkal és vonalakkal való kifejezőerőt. Néhány textília is megfigyelhető, melyek például gésákat ábrázolnak, és ha már textil, hogyan is maradhatnának ki a japán viseletek, azaz a kimonók? Szemközelből csodálhatjuk meg anyagukat, festett mintáikat, vagy díszes hímzésüket. Normál kimonókon kívül, melyek közül némelyik finom szövete miatt igencsak áttetszett a fényben, férfi ünnepi öltözéket és gésakimonót is megbámulhatunk. Számomra az egyik legnagyobb élmény egy kék színű ünnepi férfi kimonó volt, mely elölről még nem tűnt akkora durranásnak, de mikor megkerültem! Valami hihetetlen kidolgozott kézi hímzés borította be a hátulját, amely szinte már domborműbe ment át, aranyos színű ragadozó madarat és valamiféle szörnyet (talán kígyót vagy sárkánygyíkot?) ábrázolt (gondolom valamiféle legenda lehetett), de még a madár csőrén az orrlyuk is külön ki volt dolgozva hímzéssel. Ilyen elképesztő kézimunkák láttán az ember kezdi megérteni, miért kerültek olyan horribilis összegekbe annak idején a minőségi kimonók…

Érdekes, és szintén nagyon kidolgozott (bár szerintem már modernebb eszközökkel készült) műtárgy volt az 5 éves fiúgyermek méretére készült szamurájpáncél, külön gyereknek készült sisakot és katanát is kiállítottak emellett. Ha már fegyverek, ki nem maradhatott három felnőtt kard sem a kínálatból: egy hagyományos katana, egy díszkard, virágmintás cizellálással a hüvelyén és markolatán, valamint egy gyakorláshoz használt fakard. Voltak aztán lábbelik, úgy mint a hagyományosnak mondható geta és zori, és érdekes volt számomra, hogy például egy díszesebb színházi lábbelinek a talpára készítettek virágmotívum szerű díszítést, ahol pedig ugye senki nem látja (legalábbis viselés közben)? Másik érdekesség egy ünnepi tabi, azaz kétujjas női zokni, amely nem a hagyományos fehér volt, hanem világoskék és kívülről végig csipkés. A dísztelenebb lábravalók közül pedig gyerek és felnőtt méretű szalmacsizmákat állítottak ki.

Ha még kicsit maradunk az öltözködés területén, meg kell említeni egy üvegtárolóban a kiállított kanzashikat, azaz hajdíszeket, aztán volt ott még menyasszonyi fejdísz, valamint különféle anyagból készült, használati illetve színházi legyezők. Kicsit a smink is megjelent, így lehetett látni kagylóhéjban tárolt pirosítót, de még egy (állítólagosan) gésa-parókát is. Egy gyönyörű motívumokkal kidolgozott gésa-tükör külön helyet kapott, akárcsak két – az orosz matrjoskára formailag engem eléggé emlékeztető – tradicionális gésa-baba.
Láthattunk aztán a tárolókban még számos más szép tárgyat, például lakkdobozokat, lakk ételhordót, lakkozással készült evőpálcika készleteket, porcelán teáskészletet, különféle szakéskészleteket és kiöntőket, még sima fából is, sőt fából még megragadóan kidolgozott poháralátétek is voltak – ilyeneket állítólag a Japán Fesztiválon meg is lehetett vásárolni, tehát valaki hazánkban napjainkban készíti őket (ha valaki tudja, ki és hol, szóljon ám, mert nagyon megtetszettek! :)).

Miután mindent megnéztünk és kifényképeztük magunkat, elégedetten hagyhattuk el a kiállítást, mert még mindig tudtak új megcsodálni valókat mutatni, szó sincs arról, hogy minden japán témájú kiállításon ugyanazokat a tárgyakat lehetne megnézni csupán. Aki teheti, annak érdemes még elmennie megnézni ezt a tárlatot, amíg tart a kiállítás, amit mindössze 300 Ft-ért lehet megtekinteni, lefényképezni, bár természetesen ide is vonatkozik a „semmit a kéznek!” szabály, de a szemnek viszont bőven van mivel foglalkoznia. ;) Aki pedig mégsem jutna el élőben megnézni ezt a kiállítást, az némi fogalmat és ízelítőt kaphat galériánkban fényképek formájában, bár a képek nem tudják teljességében visszaadni a valódi élményt.


Eddigi hozzászólások száma: 2


2.

Takumi

2011-09-20 20:59:01

Kimerítő, részletes beszámoló. Örülök, hogy az Animeweb ellátogatott a kiállításra. Sajnos én az ország másik végében lakom, így kimarad, de nyáron szívesen elutaztam volna megnézni, ha akkor lett volna a kiállítás. ^^

1.

GG

2011-09-19 22:59:39

Nagyon szép, részletes és igazi kedvcsináló bemutató volt a kiállításról. Köszönet érte.