Budapest: - Tokió:
 
Felhasználói név:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Látogatók száma:
(2000.06.07.-tol mérve)
2242110

Regisztrált felhasználók
száma:
22207

Online látogatók száma:
0

Avatárral rendelkező
felhasználók száma:
1573

Utolsó 5 látogatónk:
gh2
2018-05-26 07:53:45
Jillxcer
2018-05-26 07:28:24
juhaszpeter00
2018-05-26 07:25:12
Merovingi01
2018-05-26 05:55:21
Whestire
2018-05-26 04:58:31
E-mail
elérhetőségünk:
mail@animeweb.hu

Oldalunk a Facebookon:

Testvérlapunk:

Felhasználási feltételek:
Az AnimeWeb bizalmát élvező alkotások, rajzok, írások, fordítások, ismertetők, letöltések, stb. kizárólag otthoni elolvasásra, nézegetésre, saját használatra tölthetőek le. Más honlapon való felhasználásukhoz nem járulunk hozzá!

Minimum felbontás:
1024 pixel képszélesség
Támogatott böngészők:
- Firefox (legfrissebb)
- Google Chrome (legfrissebb)

Verziószám: 5.9
Minden jog fenntartva!
(c) 2000-2018 AnimeWeb
Japán témájú ismertetők

- Listázás időrendben -
- Listázás ABC sorrendben -

Japán témájú ismertetők száma: 123 
Szerkesztés alatti Japán témájú ismertetők száma: 10 

Beszámoló - Szamurájok és gésák kiállítás



Utolsó módosítás időpontja: 2013-08-01 14:08:08
Létrehozás időpontja: 2013-07-28 21:05:27
Eddig megtekintve: 1533 alkalommal

További találatok
Az ismertető szerkesztője: Aqualuna

Mivel 38-40 fokos kánikulában úgy gondoltuk, egy kis múzeumlátogatás jó program lenne, ezért ellátogattunk a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Szamurájok és gésák című előadására. A belvárosban álló múzeum régi épületében sajnos légkondicionáló nem volt, úgyhogy hűsölésről nem eshetett szó, viszont egy igen terjedelmes és érdekes gyűjteményt tekinthettünk meg japán viseletekből és az ezzel kapcsolatos használati tárgyakból, no és a magyar iparművészek ezek által ihletett alkotásaiból.
A kiállítás az öltözködést is bemutató fametszetek során át híres japán hősök, szamurájok és hölgyek ábrázolásaival ismertet meg bennünket a régi korokból, egy fotóvetítés keretében pedig Bozóky Dezső és Hopp Ferenc saját utószínezett fotográfiáin a 19. század végén-20. század elején megörökített pillanatokat leshetjük meg: láthatunk itt valódi földesurat, szamurájt teljes díszben, hölgyeket öltözködés közben, fiatal lányokat különböző tárgyakkal, anyákat vagy dajkákat kisgyermekekkel. Mindez persze pusztán ízelítő, a kissé levegőtlen szobákban szamurájpáncéltól kezdve különböző eredeti és másolat fegyvereket, kimonómintákat, köztük egy teljes menyasszonyi felszerelést csodálhatunk meg, de igazán gazdag néznivalót az apró tárgyak sora adja, melyek között a ruhák kiegészítőit és egyéb, az öltözködéssel és szépítkezéssel kapcsolatos eszközöket is megtekinthetünk, úgy mint tükrök, fésűk, pipatárolók, az írás kellékeinek tárolói, kardmarkolatok és -díszek, hajtűk. Mindez fémből, fából, lakkozva, elefántcsontból, gyöngyházból, bő változatosságban. Különösen figyelemreméltóak a japán lakkművesség csodálatos példányai (melyekről a Művészet - A japán lakkművesség című írásunkban olvashattok bővebben itt az oldalon).
Mindezek között a nagy múltú tárgyak között a magyar iparművészek által készítve elsősorban ékszerek kerültek bemutatásra, különböző technikákkal, fémből, fából, lakkból, ezüstből, kristályokból, bőrből, pergamenből, gyöngyházból, kitinből készültek... a teljesség igénye nélkül. Közülük én szintén a lakktechnikával készült tárgyakat valamint a haikuk által ihletett ékszersorozatot emelném ki, mint igen emlékezeteseket, valamint a kokeshi babákat.
Külön szoba foglalkozik ugyanis a gyermekekkel, ahol a gyermeki ruházkodás és játék elemei mellett például magyar készítésű japán kokeshi babák is láthatók, de miniatűr házak illetve hordszék, az ún. illatjáték, és más érdekességek mellett megtudhatjuk, mi is a lányok és a fiúk napja, és a kiállításra esetleg ellátogató gyermekek interaktív módon is élvezhetik a szobát. Egyébként a felnőttek számára pedig a múzeum halljában kimonók felpróbálására és abban való fényképezkedésre is nyílik lehetőség.

Némi kritikát is meg kell fogalmaznom azonban (a légkondi hiányán túl, amiről ugye a nyilván nem túl gazdag múzeum nem tehet). A legzavaróbb momentum az volt, hogy a kiállított tárgyak pusztán számozással vannak ellátva - ez nem vonatkozik a magyar készítésű iparművészeti tárgyakra, csak az eredeti japán holmikra -, adataikat pedig egy kézbe kapott prospektusból tudhatjuk meg. Ez még nem jelentene problémát önmagában, az azonban már bosszantó, hogy a prospektusban a tárgyak típusuk alapján vannak sorba téve, nem pedig aszerint, ahogyan a kiállításon csoportosítva és bemutatva vannak. Így aztán a számok alapján folyamatosan össze-vissza lapozgatva kell megkeresnünk a tudnivalókat, ami azért némileg macerás nehezítés. Ámbátor megéri, mert sokkal több mindent megtudunk és észreveszünk a böngészés során, mintha csak úgy olvasgatás nélkül végiglejtenénk a pár szobán és végigpislogva rácsodálkoznánk egy-egy szép darabra. Tehát elsősorban olyannak ajánlanám a kiállítás meglátogatását, aki hajlandó az időt is rászánni, mert különben csak fele az élmény.
A másik negatívum azzal kapcsolatos, hogy bár 500 Ft-os díj ellenében lehet ugyan fényképezni, ám vakut használni nem szabad, és erre a pénztárnál nem hívták fel a figyelmet. Így aztán sokszor nem tudtunk annyira jó képeket készíteni, de a használhatóbbakat majd nektek is megmutatjuk a Galériánkban. (Azért akit érdekel és teheti, menjen el megnézni személyesen, mert a képek korántsem adják vissza ezeknek a tárgyaknak az élőben való megcsodálását.)








Ehhez az ismertetőhöz még nem születtek hozzászólások.