Budapest: - Tokió:
 
Felhasználói név:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Látogatók száma:
(2000.06.07.-tol mérve)
2788948

Regisztrált felhasználók
száma:
26900

Online látogatók száma:
0

Avatárral rendelkező
felhasználók száma:
1687

Utolsó 5 látogatónk:
Necryn
2024-03-28 17:01:48
pereiszabina
2024-03-28 12:25:32
shadowhand
2024-03-27 20:35:12
Béla2024
2024-03-26 14:37:10
Tivadar
2024-03-25 15:42:17
E-mail
elérhetőségünk:
mail@animeweb.hu

Oldalunk a Facebookon:

Testvérlapunk:

Felhasználási feltételek:
Az AnimeWeb bizalmát élvező alkotások, rajzok, írások, fordítások, ismertetők, letöltések, stb. kizárólag otthoni elolvasásra, nézegetésre, saját használatra tölthetőek le. Más honlapon való felhasználásukhoz nem járulunk hozzá!

Minimum felbontás:
1024 pixel képszélesség
Támogatott böngészők:
- Firefox (legfrissebb)
- Google Chrome (legfrissebb)

Verziószám: 5.9
Minden jog fenntartva!
(c) 2000-2024 AnimeWeb
Japán témájú ismertetők

- Listázás időrendben -
- Listázás ABC sorrendben -

Japán témájú ismertetők száma: 124 
Szerkesztés alatti Japán témájú ismertetők száma: 9 

Japán Nemzeti Parkjai 1. rész



Utolsó módosítás időpontja: 2016-05-03 16:46:03
Létrehozás időpontja: 2016-02-09 11:24:42
Eddig megtekintve: 5074 alkalommal

További találatok
Az ismertető szerkesztője: Hirotaka

Bizonyára sokan vannak, akik jártak már valamilyen nemzeti parkban kis hazánkban. Akár egyszerűen kirándulás céljából, üdülés egyik programjaként, vagy iskolai foglalkozás keretében. Szerintem megegyezhetünk abban, hogy mindenkinek kellemes élmény.

Mi is a nemzeti park? Nos, a hivatalos, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) megfogalmazása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységességét meg kell őrizni a jelen és a jövő generációi számára. A területet védeni kell bármilyen mezőgazdasági és ipari felhasználástól, helyette lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.

A nemzeti parkok története 1864-ig nyúlik vissza, ugyanis Abraham Lincoln ebben az évben hozta létre a Yosemite Nemzeti Parkot (akkor még Yosemite Valley). Később 1872-ben alakult meg a Yellowstone Nemzeti Park. Európában 1909. május 24-én alakultak meg az elsők, méghozzá Svédországban egyszerre kilenc. Azóta ez a nap az Európai Nemzeti Parkok Napja.
Japánban a nemzeti parkokat rendkívül szigorú szabályok védik. Ezen szabályok ismertetésével senkit nem kívánok fárasztani. De a három fő alapelvet érdemes megismerni: „megőrizni a területeket és azok ökoszisztémáját, egészséges és szép környezet biztosítása a kikapcsolódáshoz, valamint környezeti nevelés és környezetgazdálkodás. „

Utazásunkat északról kezdjük a hideg Hokkaidóról és haladunk dél fel, egészen Okinawáig. Japánban összesen 30 nemzeti park található. Ezek bemutatása kimeríti egy cikk terjedelmét ezért háromfelé osztottam, így a többit csak később olvashatjátok. Ám ez nem egyszerű bemutató lesz, végignézzük Japán sok-sok természeti csodáját. Induljunk hát!


Rishiri-Rebun-Sarobetsu Nemzeti Park:

Alapítva: 1974., Területe: 212.22 km²
A parkot nyugatról az óceán határolja tehát víz általi erózió alakítja a partvonalat, és innen remek rálátás nyílik a Rishiri (ld. cikk főkép) és Rebun szigetekre. A park keleti határa a Teshio folyó. A terület tölgy- és fenyőerdők által tarkított síkság. A környező városokban könnyen megszállhat a látogató. Két nagyobb helység van, Wakkanai és Toyotomi. Aki nem szeret erdőkben barangolni, az a vizenyős területeken, lápokon, réteken, és síkságokon, gyönyörű virágokon legeltetheti a szemét, és ha az ég felé pillantunk, akár réti sast is láthatunk. Ilyen a Sarobetsu síkság. A 150 km²-es szubarktikus éghajlatú vidéket a Sarobetsu és a Teshio folyók alakítják és 2005. óta Ramsari területnek minősül. A park élővilága gazdag, rengeteg növény- és állatfaj található benne, mint például a vörös nyakú vöcsök, vadkacsa, vetési lúd. A Rishiri vulkán (1719 m) ideális a hegymászóknak, vagy akik egyszerűen csak magaslati levegőt szeretnének szívni. A hegyet a régi tengerészek navigációs pontként használták. Júliustól augusztusig gyönyörű alpesi növények virágoznak itt. A Rebun-sziget Japán legészakibb szigete. Ezekre a szigetekre Wakkanai kikötőjéből indul komp.

Rebun sziget

Sarobetsu síkság


Kiegészítés: Ramsari terület: Bővebb nevén Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire. A világháborúk utáni időszakban annyira gyorsan romlottak a vizes élőhelyek, hogy egy iráni városban, Ramsarban 1971. február 2-án összegyűltek a szakértők és az egyezmény 1975. december 21-én életbe is lépett. A megállapodás célja, hogy megőrizzük a vizes élőhelyeket, jogi, állami, egyéb intézményi beavatkozás segítségével. Ezen védettség alatt álló helyek szerepelnek a ramsari listán. Jelenleg a lista majd 2000 helyet tartalmaz. Magyarországon 28 ilyen élőhely van.


Shiretoko Nemzeti Park:

Alapítva: 1964., Területe: 386.33 km²
Ezt a parkot a Shiretoko félszigeten találjuk meg. Ez Japán egyik legszebb és legérintetlenebb területe. A félsziget háromnegyedén nincsenek utak és az északi része csak hajóról vagy többnapos túrával járható be. A terület javarészt erdős, különféle fenyvesek borítják. Népszerű látványosság az öt tó, amelyek közül a harmadik, negyedik és ötödik tavat nyári szezonban elektromos kerítéssel védik, mert ekkor a barna medvék különösen aktívak. A tavak köré turistaút van kiépítve. A növényzet könnyen szemügyre vehető a 740 méteres tengerszint feletti magasságon húzódó Trans-Shiretoko autópályán, ami összeköti a félsziget nyugati oldalán fekvő Utoro és a keleti oldalon lévő Rasu városát. Az út azért is különleges, mert törpefenyő erdőt érint, márpedig ez a növény természetes körülmények között 3000 m tengerszint feletti magasságon nő és Japánon belül Honshu szigetén található meg. Az útról remek kilátás nyílik a Rasu-hegyre (1661 m). A félsziget mellett az orosz fennhatóságú Kunashiri-sziget húzódik. A Shiretoko Nemzeti Park másik látványossága a Furepe vízesés, ami 100 m magasról az Okhotsk-tengerbe ömlik. Másik vízesés a Kamuiwakka, mely a meleg vizéről híres és az Oshinkoshin vízesés, mely egyike Japán 100 legszebb vízesésének. A park területén több kilátó is található, ahonnan csodás a kilátás és megfigyelhető a Shiretoko-hegylánc, aminek az előbb említett Rasu-hegy is a része. A területen rengeteg élőlény található. Jellemző a barnamedve és a róka, a fakopáncs, különféle sasok, ezek mellett a tengerparti sziklák sok tengeri madárfajnak adnak otthont. Növények tekintetében találhatunk itt például csillagfürtöt, nárciszt. Télen a havas tájon síléccel, vagy sítalppal érdemes közlekedni. 2005-ben a terület a világörökség részévé vált rendkívüli élővilága és ökoszisztémája miatt.

Shiretoko félsziget

Shiretoko Nemzeti Park

Furepe vízesés

Kamuiwakka vízesés

Oshinkoshin vízesés



Akan Nemzeti Park:

Alapítva: 1934., Területe: 904.81 km²
Még mindig Hokkaido szigetén vagyunk. Földrajzilag a Shiretoko Nemzeti Parktól délre. A terület a három nagy taváról, az Akan-tóról, a Mashu-tóról, és a Kussharo-tóról ismert. Ezek remek horgászhelyek, pisztráng és lazac fogásához. A Mashu-tavat gyakran borítja köd, de ez az egyik legtisztább tó a világon, telente általában befagy. A területen több kilátóról és a Nishibetsu-hegyről páratlan kilátás nyílik a tóra. A park két részre osztható, a nyugati felén található az Akan-tó és az Akankohan Onsen, ami ismert célpont a turisták körében. A nagyobb keleti területen található a másik két tó, az Iozan nevű kénhegy, ahol a látogató közvetlenül a gőzölgő nyílások közelébe mehet és nézheti a kéntől sárga repedéseket. A közelben főtt tojás kapható, ami természetes hő segítségével főtt, tehát ki lehet találni, hogy készül. Pihenésre alkalmas hely a Kawayu Onsen. A gyógyvizes fürdő vize az Io-hegyről ered, és népszerű turistaközpont, szállodákkal. A területet tölgy-, nyír- és fenyőerdők övezik az évszaknak megfelelő színekkel. Az Io-hegy (ainu nevén: Atosanupuri vagyis Csupasz-hegy) több mint 1500 vulkáni kráterrel rendelkezik, melyből vízgőz és különböző vulkáni gázok (SO², H²S) szállnak fel. A Tsutsujigahara egy különleges síkvidéki terület, ami rendkívüli növényvilággal rendelkezik. Mindössze 140-170 méterrel fekszik a tengerszint felett, de mégis olyan növények élnek itt, mint törpefenyők, vörösáfonya, melyek általában alpesi körülmények között élnek. A szakértők szerint itt az Io-hegyről származó vulkáni hamu miatt maradnak meg ezek a növények. Ettől távolabb a Kawayu területen, a mintegy száz hektárt beborító Rhododendron diversipilosum gyönyörű fehér virágait csodálhatjuk.

Akan-tó

Mashu-tó

Iozan

Tsutsujigahara


A Kussharo-tó egy kaldera tó, körülötte kellemes erdővel tarkított terület. Rengeteg turista látogat ide a melegvizű források miatt. Hotelek, kempingek várják az érkezőket. A geotermikus energia biztosítja, hogy erre melegebb a tél és ezért ekkor is sok hattyút lehet látni a tavon. Bár februárban ez is be tud fagyni. A Bihoro ösvény széles körben ismert. Az útról belátható a Kussharo kaldera, az Io-hegy, a tóban lévő Wakoto félsziget, és tiszta napokon akár a Shiretoko-hegység is. Az út mellett több szálláslehetőség is van. A félsziget annak a vulkánnak a maradványa, amiből a Kussharo-tó kialakult. A talajhőmérséklet magas és nem fagy meg a föld, ezért sok élőlénynek ad otthont, ilyen például a kabóca. Említésre méltó még a Nishibetsu-hegy, amely majd 800 méterrel emelkedik a tengerszint fölé a Kussharo-tó keleti partján. Innen remekül rálátni a Mashu-tóra, melyen alpesi növényvilág uralkodik. A felfelé vezető út elején parkolók, mosdók várják a túrázókat.

Kussharo-tó télen

Bihoro ösvény télen



Daisetsuzan Nemzeti Park:

Alapítva: 1934., Területe: 2267.64 km²
A Daisetsuzan Nemzeti Park Hokkaido közepén terül el és ez a sziget legnagyobb nemzeti parkja. A park egyértelműen a hegymászás vagy hegyi túrázás szerelmeseinek kedvez. Sűrűek az erdők és szinte érintetlen a táj. Utazásunkat érdemes az Ishikari folyó környékén kezdeni, amely mellett több szálláslehetőség várja az utazókat. A legközelebbi nagyváros Asahikawa. Az Ishikari folyótól délre található a Daisetsu-hegység, melynek két kilométeres körzetében több csúcs is található. Ilyen a Pippu-hegy (2197 m), a Kuro-hegy (1984 m) vagy a hegység legmagasabb csúcsa, az Asahi-hegy (2290 m), a hegymászók és kirándulók kedvére. Ezekre drótkötélpályás lifttel is felmehetünk. Nyáron alpesi virágok nyílnak, ősszel a nyírfa sárga, a hegyi kőris vörös és a törpe fenyő zöld lombozata festi be a tájat. A hegy lábánál egymás mellett a Ginga és a Ryusei vízesések, melyek vizei a Daisetsu-hegyből erednek. Az előbbi egy vékony, kecsesen lezúgó vízesés, míg a másik szélesebben, erőteljesebben tör elő a sziklából. A helyiek „feleség és férj” vízesésnek nevezik. A túra végén a Sounkyo Onsenben bárki megpihenhet. Ha már az onsennél járunk, a térség egyik legkiemelkedőbb helye a Kogen Onsen. 1350 m-es magasságon található és a területen itt a leginkább megtapasztalható a geotermikus aktivitás. A hely továbbá alaptáborként szolgál a hegymászóknak, akik a Chuubetsu- vagy Midori-hegyet szeretnék meghódítani. A park területén, de főleg e két hegy közelében elég elterjedtek a medvék, így séta közben nem árt vigyázni. Találunk itt egy barnamedve információs központot is, ahol mindenről tájékozódhatunk. Továbbá láthatunk itt szarvast is. A hegységtől kicsit északnyugatra található Aizankei üdülőterület. Ez az övezet a Meiji korszakban medvevadászatok helyszíne volt. A területet jellemzően vörösfenyő erdő tarkítja. A közelben több mocsár található, ilyen a Numanohira és a Kumoigahara. Ideális hely a kirándulóknak, túrázóknak. Hegymászóknak a Pippu-hegy (2197 m) lehet jó célpont. Elhagyva a hegyeket dél, dél-keletnek indulva találjuk a Shikaribetsu tavat. A tó 800 méteres magasságban terül el és ezt is hegyek övezik: Higashi-Nupukaushinupuri, Nishi-Nupukaushinupuri, Tenbo stb. Mindegyik több mind 1200 méteres magassággal rendelkezik, kezdő hegymászóknak ajánlott. A fentebb említett Kogen és Aizankei onsenbe vezető utakat télen lezárják, de a tóhoz egész évben mehetünk, és a befagyott Shikaribetsu remek sportolási lehetőséget teremt. A tó mellett a Fusui Hotelben vagy kempingben szállhatunk meg. Aki igazán hosszú utakra vágyik, főleg kocsival, annak a Mikuni-Pass javasolt. Átszeli a parkot, valamint Kamishihoro és Kamikawa városát. Régen ez az út választotta el Tokachi, Kitami és Ishikari tartományokat. Ez Hokkaido legmagasabban fekvő útja, 1139 méteren kanyarog. Az útról remek a kilátás az erdőkre, vagy a Tokachi-Mitsumata-medencére. A területen rendszeres a lavinaveszély, ezért indulás előtt nem árt tájékozódni.

Daisetzuzan Nemzeti Park

Ginga és Ryusei vízesések

Shikaribetsu-tavi falu



Kushiro-Shitsugen Nemzeti Park:

Alapítva: 1987., Területe: 268.61 km²
A parkot északról az Akan Nemzeti Park határolja és a déli felén a tengerparti Kushiro városa fekszik. Itt található az ország legnagyobb vizes és mocsaras élőhelye, ezért mindenképp védelem alá kellett vonni. További indok, hogy itt él az ország egyetlen ismert daru populációja, ami sok fotóst vonz a parkba. Hóesés ritkán van.

A Hosooka kilátó a Kushiro folyó mentén, egy dombos területen található. Remek kilátás nyílik a mocsaras területre, a folyóra és jó időben az Akan-hegységet is láthatjuk. Az Onnenai túraút a Kushiro mocsáron vezet keresztül. Valahol falból készült útról csodálhatjuk a mocsár vegetációját. Télen az Onnenai turistaközpontból lehet tájékozódni a népszerű, sífutásra szánt pályákról. A Toro-tó az egyik legnagyobb a területen. A Sarubo kilátóról remek kilátás nyílik a tóra. Pár éve nagy népszerűségnek örvend a kenuzás, mind a tavon, mind szervezett túra keretében a tótól a Kushiro folyón Hosookáig. Télen a jéghalászat a közkedvelt. A tó mentén több kemping várja a látogatókat. A darvak mellett több vízi madárfajnak ad élőhelyet a nemzeti park.

Hosooka kilátó


Kiegészítés: A japán darut kihaltnak hitték a túlvadászat és az élőhelyek pusztulása miatt. Azonban 1926-ban egy 20 madárból álló csoportot találtak a kushirói mocsarak környékén. Szerencsére és az azóta tartó mentőprogramoknak hála a számuk ma már meghaladja az ezret. A darvak tánca igazán érdekes látvány, főleg ha párban csinálják. Leginkább télen látni őket, és a megfigyelőhelyeket mind autóval mind tömegközlekedéssel megközelíthetjük.

Japán darvak tánca



Shikotsu-Toya Nemzeti Park:

Alapítva: 1949., Területe: 993.02 km²
Ez az utolsó nemzeti park Hokkaido szigetén, Sapporótól délre fekszik. A nevét a területén található két nagy tóról, a Shikotsu-tóról és a Toya-tóról kapta. Ezen a területen is rengeteg látnivaló és sportolási lehetőség van, Sapporo közelsége miatt, talán a sziget legnépszerűbb parkja.
A Shikotsu-tó mellett emelkedik a Tarumae vulkán, ami mind a mai napig aktív és vulkáni füst tör fel belőle, a kráter belsejében már szép kis kúp alakult ki.

Shikotsu-Toya Nemzeti Park

Tarumae vulkán


A Bifue no Taki egy vízesés, mely a Chitose-folyón található és a Shikotsu-tóba folyik. Egy közeli parkolóból 15 perces erdei séta a vízesés. A tó nyugati partján az Eniwa-hegy magasodik. A nyugati lábánál fekszik a kicsi Okotanpe-tó, mely egy folyóból alakult ki, de a hegy elállta az útját és így tudott felgyülemleni a víz. Kellemes erdős terület, csodás kilátással.

Bifue no Taki

Okotanpe-tó


A Shikotsu-tótól jócskán délre található a Noboribetsu Onsen területe, ennek része az Oyunuma. Ez a Kuttara krátertó mellett lévő terület a Hiyori-hegyen található. 132 fokos kén tör elő az Oyunuma alján és ez 40 fokos vizet eredményez. Természetesen nagyon népszerű célpont. A területen gyönyörű erdő található, amelyet Japánban természeti emlékként tartanak nyilván 1924-től, és körülbelül 186 hektár területű. Jellemző a tölgyfa.

Oyunuma


A Shikotsu-tótól nyugatabbra található az önmagában álló Youtei-hegy, melynek nyugati oldalán egy félhold alakú kis tó található, ami a hegyre induló túraút kezdőpontja.

Az Uchiura-öböl észak-keleti oldalán található a Toya-tó. A hely legnagyobb szépsége májusban mutatkozik meg, mikor a cseresznyefák virágoznak a tó körül. A tó közepén a Nakajima-sziget és a Kannon-sziget fekszik. A déli részén magasodó Usu vulkán 2000 márciusában tört ki a hegy nyugati oldalát elpusztítva. A környező utakon, házakon jelentős károkat okozott. A Toya-tó és a Kuttara-tó között húzódó Orufure-hegy csúcsán 360 fokos panoráma nyílik meg a csúcsot meghódítók számára. A hegymászó ösvény körülbelül 1,5 óra alatt megtehető.

Toya-tó



Towada-Hachimantai Nemzeti Park:

Alapítva: 1936., Területe: 854 km²
Ez a nemzeti park már Honshu szigetén helyezkedik el, annak is az északi részén, Touhoku régióban. A park három prefektúrára is kiterjed, Aomorira, Akitára és Iwatére. A park két nagyobb területre osztható, az északi részén terül el a Towada-tó és a Hakkouda-hegy, míg a déli felén a Hachimantai terület. A kettő között 50 km távolság van.

A Towada-tó körül gyönyörű sűrű erdővel borított vulkanikus hegyek magasodnak és két félsziget is található itt, a Nakayama- és a Mikura-félsziget. Az előbbi félszigeten található egy látogatóközpont, ahol a turisták informálódhatnak a terület érdekességeiről, és érdeklődhetnek a tanösvényekről, szállásokról. Hajó is indul innen. Népszerűek a tó körüli útvonalak, ahonnan több kilátóról is megcsodálhatjuk a tavat.

Towada-tó és a Hakkouda-hegy


Nem messze innen található az Oirase hegyipatak, amely 11 kilométeren keresztül vezet végig a kellemes a bükkfákból és vadgesztenyefákból álló erdőben. Az úton természetesen tanösvény vezet végig, hogy gyönyörködhessünk a tiszta vízben, a mohás sziklákban és az énekesmadarakban. A tótól északabbra Aomori városa felé magasodik a Hakkouda hegység. A hegység adottságai lehetővé teszik a könnyű és az extrém sportok űzését is. Tavasszal az erdős, fenyves terület remek egy kis hegyi túrához, hegymászáshoz. Télen a hóval borított hegy az alpesi síelés szerelmeseinek kedvez. Természetesen itt is találunk információs központot, ahol a túra-, sí-, és hegymászó utakról, valamint kempingekről, egyéb szállásról tudunk érdeklődni. A hegy déli részén található a Tsuta Onsen zóna, ahol bükkösök és kis tavak mellett vezet az utunk. A területet a változatos madárpopulációk miatt kimondottan védettnek nyilvánította a japán kormány. Ha elfáradtunk, akkor a nap végén a Sukayu és Tsuta melegvizes fürdőkben tudunk megpihenni.

Oirase hegyipatak


A park egyik leghíresebb útja a Mikaeri turistaút. Az út lápos területeken vezet végig és a nagy tengerszint feletti magasság, a hűvös idő és a sok csapadék lehetővé teszi tőzegmoha kialakulását. Emellett több növény lassú bomlása is elősegíti a tőzeg képződését. Tartsunk pihenőt a Hachimantai-hegyen lévő Goshogake Onsenben, ahol megfigyelhetjük a geotermikus aktivitást. Külön érdekesség a helyi iszapvulkán, amely a legnagyobb a maga nemében Japánon belül. A Hachimantai-hegytől nyugatra található a Tamagawa Onsen, melyet egy 98 fokos, 1.1-es Ph-értékkel rendelkező, tehát erősen savas forrás táplál. Ezen felül még itt található a hokutolit nevű ritka, rádiumtartalmú ásvány.
Végezetül pedig az Iwate-hegyet érdemes említeni, aminek tetejéről remek 360 fokos kilátás nyílik a közelgő tájra. A csúcson a kráter körül 63 Kannon szobor van felállítva, ami arra figyelmeztet, hogy a történelem során szent hegyként tisztelték a helyet.

Hachimantai-hegy ősszel

Hokutolit

Iwate-hegy



Sanriku-Fukkou Nemzeti Park

Alapítva: 2013., Területe: 146.35 km²
Ezt a nemzeti parkot a Rikuchu-Kaigan Nemzeti Park és több kisebb prefektúrai természetvédelmi terület összeolvasztásával hozták létre. Ez a park a legújabb Japánban. Aomori , Iwate és Miyagi prefektúra egy részére terjed ki. A park jelentős részét alkotja egy 200 km hosszúságú sziklás, öblökkel tarkított parti szakasz a Csendes-óceán partján. A Sanriku part teljesen ki van téve a cunamiknak. A legutóbbira bizonyára sokan emlékeznek, 2011. március 11-én sújtotta cunami a partot, ami eddig a legnagyobb volt. A területen majd 20000 ember vesztette életét, több város vagy falu teljesen eltűnt. Ez a természeti katasztrófa sújtotta a délebbre fekvő Fukushimát is. A terület rekonstrukciója még ma is zajlik, és a területen sokat segíthet a turizmus újbóli fellendítése. De nézzük ,mit tartogat számunkra ez a park.

Sanriku-Fukkou Nemzeti Park


A Hachinohe városa mellett található Kabushime többezer fekete farkú sirálynak ad otthont márciustól augusztusig. Emellett található még itt egy szentély is.
A szintén a városhoz tartozó Taneshashi part remek sétára ad lehetőséget. Van itt homokos tengerpart és japán fekete fenyők is.

Kabushime


Délre indulva a Kuji városánál lévő tengerpart a sok különböző alakú sziklákról híres.
A Fudai falunál lenyűgöző 100 méteres függőleges sziklákat láthatunk és a Tanohata falunál lévő 8 km-es tengerparti szakaszt is érdemes szemügyre venni. Júniusban fehér rododendronok ékesítik az amúgy kopár sziklákat. A parton több kilátó is emelkedik, de a tengerparti sziklákról is remek a kilátás. Magukat a sziklákat kirándulóhajókról nézhetjük meg. Az Unosu Dangai partszakasz azért különleges, mert úgy néz ki, mint egy japán paraván.

Unosu Dangai


A Miyako városánál lévő Jodogahama nevét egy buddhista paptól kapta. A terület csodás festői szépsége kihagyhatatlan. Egyszerre vannak jelen a tengerparti fehér sziklák, a zöld fenyők és az óceán kék vize. Nyáron sokan jönnek ide fürdeni. A Shiofukiana szintén különleges hely. Ez egy hasadék, melybe az erős hullámok nagy erővel törnek be és a felszínen lévő repedésből hatalmas üvöltéssel törnek elő, akár 30 méter magasba.

Jodogahama

Shiofukiana


Az Ofunato városnál lévő Goishi part a Sanriku-Fukkou Nemzeti Park déli részének jellegzetes része. Egy turistaúton keresztül több látványosságot is érinthetünk. Ilyen a Ranbouya-csatorna, a félszigetek partjain fekete farkú sirályok seregét találjuk. Goishi Promontory pedig egy híres világítótorony.
Érdemes megemlíteni még az Anatoshiisót, ami egy, az óceánban álló szikla, de három lyukat találhatunk rajta.
Ezen kívül még sok-sok érdekes alakú szikla, több kilométernyi tengerpart várja a látogatókat. Több városban és faluban is megszállhatunk, ha hosszabb kirándulást tervezünk.

Ranbouya-csatorna

Anatoshiiso



Bandai-Asahi Nemzeti Park:

Alapítva: 1950., Területe: 1870.41 km²
A Bandai régió Fukushima prefektúrában található, Honshu középső részén. Középpontjában a Bandai vulkán áll, mely legutoljára 1886-ban tört ki. Tőle északabbra található az Azuma-hegység, több csúccsal, ott áll például az Azuma-Kofuji, amely hasonlít a Fujira, ide számos ösvényen tudunk feljutni. A hegyen nyári időszakban az alpesi flóra virágzását láthatjuk. A Bandai-hegytől délre található Japán egyik legnagyobb tava, az Inawashiro. A tó környékén több város is található, ahol megszállhatunk. A Bandai-hegytől északra találjuk a Goshikinuma halastavat. A tóhoz egy 4 km-es tanösvény is tartozik, ahol a tóról és élővilágáról olvashatunk. A tó híres a színeiről, kobaltkék, smaragdzöld, és egyéb színeket láthatunk. Állatvilágát tekintve, különféle majmok és fekete medve a jellemző.

Azuma-Kofuji krátere

Inawashiro-tó

Goshikinuma-tó


Dewa Sanzan a gyűjtőneve a három szent hegynek Tsuruoka városa mellett: Haguro-hegy (414 m), Gassan-hegy (1984 m) és a Yudono-hegy (1500 m). 1400 évvel ezelőtt Hachiko herceg, Sushun császár fia nyitotta meg az Ideha-jinja szentélyt a Haguro-hegyen. A hegyre vezető úton egy ötemeletes pagoda található a cédrusfák között. Ez a legrégebbi pagoda Tohouku körzetben, épp ezért nemzeti kincsnek számít.

Haguro-hegy gouju pagoda

Ideha-jinja


A Gassan-jinja szentély a Gassan-hegy tetején található és az istene Tsukiyomi (a holdisten). Továbbá a mezőgazdaság, vitorlázás és horgászat isteneit is tisztelik itt.

Gassan-jinja


Végezetül itt van a Yudono-san-jinja szentély is. Főistene a jó termés és jó szerencse. A szentély mindössze 200 méterre található a buszmegállótól. A szentély a taoizmus és a tantrikus buddhizus képviselője volt, a Meiji-korszak óta viszont a shinto vallást követi.

Yudono-san-jinja



Oze Nemzeti Park:

Alapítva: 2007., Területe: 1.034 km²
Közeledünk Tokióhoz, a park mindössze 150 km-re fekszik tőle. A Bandai-Asahi parktól délre és Tokiótól kicsit észak-nyugatra található. A park két legjellemzőbb látványossága az Ozegahara láp és az Ozenuma-tó. A láp 1400 méterrel fekszik a tengerszint felett és ez Japán legnagyobb alpesi mocsara, körülbelül 650 hektár. A látogatók deszkaúton járhatják be az egész területet. Jellemző növény a görénykáposzta és a sásliliom.

Oze Nemzeti Park

Ozegahara láp

Ozenuma-tó


A láptól keletre található az Ozenuma-tó, mely mellett halad a Numayama turistaút. Innen északnak indulva érünk el a Hiuchigatake-hegyhez (2356 m). Az úton különböző mocsári növényeket láthatunk.

Hiuchigatake-hegy


A hegy egy sztrato- vagy rétegvulkán és Tohouku régió északi részén fekszik. 350 000 évvel ezelőtt alakult ki. Bár mostanában nem tört ki, de a hivatalos szervek szerint aktívnak tekintendő. Öt nagy csúcsa van, melyek közül a Shibayasugura a legmagasabb. A további csúcsok: Manaitagura (2346 m) Minobuchi-dake, Akanagure-dake és Mike-dake. Ezekről gyönyörű kilátás nyílik a parkra. Természetesen mind alkalmas a hegymászásra.

Kicsit dél-nyugatra található a Shibutsu-hegy (2228 m). A csúcsrésze szerpentines kőzet, míg az alsó felén gránit az uralkodó. A hegyre vezető útvonalak május 11. és június 30. között zárva tartanak, mert ekkor különleges, ritka növények virágzanak.
A park híres hegye az Aizu-Komagatake-hegy és több része is különösen védettnek minősül. Három út vezet a hegyre: a Takizawa és Kirinte út, amik Hinoemata faluból indulnak és a Mike út, ami a csúcsra vezet. Az első két út gyönyörű bükkös, tölgyes, fenyves, és nyíres területeken vezet végig. A park 2007-ig a Nikkou Nemzeti Park része volt, amiről a következő cikkben olvashattok.

Shibutsu-hegy

Aizu-Komagatake-hegy




Bejártunk tehát tíz nemzeti parkot, Japán északi részétől kezdve egészen Tokióig. A következő cikkben innen folytatjuk, és haladunk tovább dél felé, ahol hasonlóan páratlan természeti és kulturális értékekkel ismerkedhetünk meg.


A cikk eredetileg az AniMagazin 18. számában jelent meg.

Ehhez az ismertetőhöz még nem születtek hozzászólások.