Budapest: - Tokió:
 
Felhasználói név:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Látogatók száma:
(2000.06.07.-tol mérve)
2242031

Regisztrált felhasználók
száma:
22207

Online látogatók száma:
0

Avatárral rendelkező
felhasználók száma:
1573

Utolsó 5 látogatónk:
Ilonka
2018-05-26 00:40:47
100szhogy100l
2018-05-26 00:25:55
Csavoni
2018-05-25 23:59:05
Lisyndra
2018-05-25 23:51:39
Gman
2018-05-25 23:42:09
E-mail
elérhetőségünk:
mail@animeweb.hu

Oldalunk a Facebookon:

Testvérlapunk:

Felhasználási feltételek:
Az AnimeWeb bizalmát élvező alkotások, rajzok, írások, fordítások, ismertetők, letöltések, stb. kizárólag otthoni elolvasásra, nézegetésre, saját használatra tölthetőek le. Más honlapon való felhasználásukhoz nem járulunk hozzá!

Minimum felbontás:
1024 pixel képszélesség
Támogatott böngészők:
- Firefox (legfrissebb)
- Google Chrome (legfrissebb)

Verziószám: 5.9
Minden jog fenntartva!
(c) 2000-2018 AnimeWeb
Japán témájú ismertetők

- Listázás időrendben -
- Listázás ABC sorrendben -

Japán témájú ismertetők száma: 123 
Szerkesztés alatti Japán témájú ismertetők száma: 10 

Az anime története 3.: Meghatározó stúdiók - A Toei Animation és a Mushi Productions



Utolsó módosítás időpontja: 2008-07-26 08:19:02
Létrehozás időpontja: 2008-07-26 00:00:00
Eddig megtekintve: 1414 alkalommal

További találatok
Az ismertető szerkesztője: Aqualuna

A Hófehérkével 1937-ben Walt Disney megmutatta az animáció lehetőségeit. Az ő példáját követve Dr. Tezuka Osamu – akit „Az anime atyjának” és „Japán Walt Disney-nek” is aposztrofálnak – számos Disney-féle rajzolási elvet adaptált és egyszerűsített annak érdekében, hogy csökkentse a költségvetést és a képkockák számát a filmben. Ezt eredetileg csak egy átmeneti intézkedésnek szánták, amely segítségével lehetővé vált, hogy Tezuka minden héten elkészíthessen egy új epizódot egy még tapasztalatlan rajzolóbrigáddal. (Ma is vannak olyan japán animátorok, akik Disney-étől eltérő technikákkal, vagy a régi Tezuka/Otsuka módszerekkel bírják le a költségvetési megszorításokat.)


1948-ban megalapíttatott a Nihon Douga Eiga, rövidítve Nichidou Eiga, azaz Japán Animációs Filmek nevet viselő stúdió, amelyet eredeti tulajdonosa 1956-ban eladott, s ekkor nevét új gazdája után Toei Animation-ra változtatták meg (és a Toei Productions, az akkori legnagyobb japán filmvállalat animációval foglalkozó alvállalata lett). Legkorábbi vezető animátora, Mori Yasuji rendezte a Toei első említésre méltó rövidfilmjét, az 1957. májusában elkészült Doodling Kitty-t, amely azonban mára mondhatni tökéletesen feledésbe merült. Nem így az a mű, amivel a közönség számára Japán végre bekerült a professzionális animáció világába: 1958-ban a Toei elkészítette az első színes movie-hosszúságú animét, amit sokan az első modern értelemben animének vehető japán rajzfilmnek tekintenek. A Hakuja den (The Tale of the White Serpent) azonban még így is számos Disney-filmre emlékeztető elemet tartalmazott (mint pl. a betétdalok, és állatszereplők), és ezért sokak szerint hangulatában inkább egy Disney alkotásra, mintsem igazi animére hajaz. Ugyancsak ez volt az első anime, amely Amerikában is vetítésre került, 1961-ben, Panda and the Magic Serpent címen.

A Hakuja den egy Song-dinasztiabeli kínai népmese adaptációja, amely megtartotta mind a kínai neveket, mind a kínai stílusú figurákat. Okawa Hiroshi, a Toei elnöke javasolta ennek a történetnek a felhasználását, célja az volt, hogy elősegítse a megbékélés hangjának megtalálását az ázsiai szomszédokkal. A film elkészítése 2 évet vett igénybe, az akkori legfejlettebb animációs technológiákat használva, és mondhatni ez volt a Toei első kísérlete arra, hogy a „kelet Disney-évé” váljon. Az 1959-es Velencei Gyermekfilm Fesztiválon megbecsüléssel fogadták, nem úgy az Egyesült Államokban, amelyhez hozzájárulhatott, hogy az amerikaiak – későbbi szokásuk előhírnökeként ^^ - önkényesen megváltoztattak egy-két dolgot (pl. a Mimi nevű vörös panda szereplőből macska lett, mondatok megváltoztak stb.), és mellesleg teljesen lehagyták a japán készítőstábot.


A Toei további movie-jai is követték a Disney-formulát, évente jöttek elő egy újabbal, amelyek népszerű – inkább keleti, mint európai eredetű - népmeséken alapultak, s szereplőiket számos helyes és mókás állatszereplő kísérte. 1959-ben a Shōnen Sarutobi Sasuke (Magic Boy), 1960-ban a Saiyuki (Alakazam the Great) készült el, utóbbi a Journey to the West (Út Nyugatra) című ismert kínai legendára épülő Tezuka Osamu-mangán alapult. Ezt követte az Anju to zushio-maru (The Littlest Warrior), az Arabian naito: Shindobaddo no bōken (Sindbad the Sailor), majd a Wanpaku Ouji no Orochi Taiji (The Little Prince and the Eight-Headed Dragon), az utóbbi kivételével mindet a Hakuja den-t is rendező Yabushita Taiji neve alatt jegyezték, az utolsót pedig a Mori Yasuji által tervezett avantgárd stílusban, Serikawa Yugo rendezte. Ezek is vetítésre kerültek az USA-ban, a Hakuja denhez hasonlatosan kevés sikerrel – ezután a japán mozianimáció mintegy két évtizedre eltűnt az amerikai piacról, kivéve, ha valami délutáni gyerekmatinéként el lehetett adni őket televízióbeli sugárzásra. ^^”


Viszont az Alakazam the Great elkészülte váratlan következménnyel is járt. Tezuka Osamu – aki az 1950-es évek legnépszerűbb mangaművésze volt – be lett vonva az anime készítése során a munkálatokba, hiszen az ő mangája és vizuális stílusa alapján adoptálták a történetet. Ennek során Tezuka érdeklődését sikerült annyira felkorbácsolni, hogy a mangáktól az animék felé forduljon.

Tezuka eredetileg doktorként diplomázott, ám ezután teljesen a mangakészítésnek szentelte magát. :) Tanulmányait viszont felhasználta sci-fi mangák gazdagítására, mint például a Black Jack. Ő volt az is, aki feltalálta a jellegzetes „nagy szem” stílust, olyan rajzfilmszereplőket véve alapul, mint Betty Boop, Bambi vagy Miki egér.

Szintén nagy benyomást tettek rá a Japánban ezidőtájt felbukkanó első Hanna-Barbera rajzfilmek, amelyek arra a felismerésre juttatták, hogy ő is készíthetne hasonló animációkat a televízió számára. Még lényegesebb volt az a következtetés – amelyet saját mangái, különösen az Astro Boyhoz hasonló futurisztikus témájúak hatalmas népszerűsége láttán vont le -, hogy a közönség részéről nagy igény nyilvánul meg a modern, gyorstempójú, fantasy-szerű történetek iránt, amely igényt az akkori, főleg tündérmese jellegű történetekkel, antik meséskönyv stílussal dolgozó japán animációs ipar egyszerűen nem vett figyelembe.

Mindezek eredményeként miután szerződése a Toei-el lejárt, 1961-ben Tezuka létrehozta Japán legelső TV-animációs stúdióját, a Mushi Productions-t, a Toei első riválisát. A mushi szó jelentése „bogár”, de a stúdió neve abból a kanjiból jött (虫), amelyet Tezuka a neve leírásában használt. A stúdió további alapítótagjai a korábbi Animation Party of Three nevű csoport létrehozói – Kuri Yoji, Yanagihara Ryohei és Manabe Hiroshi – voltak, mely csoport szervezte 1961-ben a legelső független japán animációs fesztivált is.

Két kísérleti jelleggel készült művészfilmet nem számítva (Aru Machi Kado no Monogatari/ Stories on a Street Corner és Male, 1962), a Mushi stúdió első műve – és nagy sikere – az 1963. Újév napján debütált Tetsuwan Atom (Astro Boy) című TV anime sorozat volt. Ez volt az első olyan anime, amely esztétikailag megtestesítette a későbbi anime műfaj karakterisztikusságait, nem meglepő módon Tezuka 1952-es mangája alapján készült, és heti egyszeri vetítéssel egy nap híján négy évig, egészen pontosan 1966. december 31-ig futott, 193 epizódot ért meg – és úgy mondják, szinte a teljes japán animációs ipart megváltoztatta attól kezdve. Nem ez volt azonban az első TV anime: ezt a megtisztelő címet a fekete-fehér, 30 perces, 1960. január 15.-én sugárzott Mittsu no Hanashi (Three Tales) mondhatja magáénak. Ez egy Kozonoe Keiko által rendezett, lényegében 3 részből álló antológia volt, mely 3 rövid tündérmesét mutatott be – hogy voltaképpen hány emberhez juthatott el, az meglehetősen kérdéses, lévén az adatok alapján a japán nemzeti adó (Nippon Hōsō Kyōkai) mindössze 866 tévékészüléknek sugárzott 1953. táján, és nem lehetett megbecsülni, 7 év alatt menyire terjedt ki az infrastruktúrája. Fekete-fehér mivoltára is az a legjobb bizonyíték, hogy az adó első színes analóg adására csak kilenc hónappal később, szeptember 10.-én került sor Tokióban és Osakában.

Az első TV anime sorozat egy szintén fekete-fehér, 312+54 részes, 1961-től 1964-ig sugárzott, Otogi Manga Calendar című, történelmi oktató jellegű alkotás volt, az Otogi Production nevű kisebb stúdió műve. Első szezonja (Instant History címen) mindössze 3, míg a második 5 perces epizódokból állt, az Astro Boy volt viszont az első 25 perces részekből álló TV anime sorozat. A robotfiú kalandjairól szóló történetet aztán a nyolcvanas években újraadaptálták, és ez a sorozat nyerte meg a japán TV anime biztos jegyét a tengerentúlra, Amerikába, a nyugati világba.


Az Astro Boy azonnali, látványos sikere következtében 1963. végére már három másik, TV animék készítésére specializálódott stúdió is megalapult, és a Toei nyitott egy külön TV szakosztályt. Az Astro Boy első „követői” között szerepelt például az 1963-as Tetsujin 28-go (Gigantor) című első „óriásrobot” anime sorozat, vagy a későbbi 1967-es autóversenyzéses alapú Mach GoGoGo (Speed Racer), és természetesen az ugyancsak Tezuka mangákon alapuló Mushi művek, mint az 1965-ös Janguru Taitei (Jungle Emperor; későbbi angol címén Kimba the White Lion), az 1969-es Dororo, vagy a Ribbon no Kishi (Princess Knight) 1967-ből, amely a legeslegelső shoujo, azaz direkt lányoknak készült manga/anime sorozat volt!

A 60-as évek végére a TV sci-fi/akció-kaland animék népszerűsége olyan lehengerlővé vált, hogy a Toei stúdió elkezdte váltogatni a filmszínházi vetítésre szánt animéiben a korábbi jellemző tündérmese-stílussal. A 60-70-es években – számos anime sorozat mellett - folytatta az ilyen, Disney-szerű moviek készítését, mint pl. Nagagutsu o haita neko (Puss in Boots), Andersen dowa: Ningyo hime (The Little Mermaid), Hakuchou no Ouji (The Wild Swans) stb. A 60-as évekbeli sorozatok közül néhány cím említésként: Ookami Shonen Ken (Ken, the Wolf Boy; 1963), Shonen Ninja Kaze no Fujimaru (Fujimaru of the Wind, the Boy Ninja; 1964), Mahōtsukai Sarii (Sally, the Witch; 1966), ami az első magical girl anime volt, Cyborg 009 (Saibōgu Zero-Zero-Nain; 1968) , amelyből movie is készült, Himitsu no Akko-chan (Akko-chan’s Secret; 1969), Tiger Mask (1969), ami pedig egy wrestling témájú sportanime.

Vagyis szépen lassan, kezdtek megjelenni a ma ismert különböző anime műfajok…



(Szerkesztői megjegyzés a leíráshoz: Míg a korábbiakban mindig egy anime eredeti, japán címét használtam, ebben a leírásban előfordult - és a későbbiekben is elő fog -, hogy a nyugati világban közismertebb angol vagy rövidített címet használom, amikor adott műre hivatkozok.)


Az illusztrációként betett képen bal kéz felől jobbra haladva a következők láthatóak:

Felül:
• Toei Animation - Hakuja den (The Tale of the White Serpent), 1958.
• Toei Animation - Saiyuki (Alakazam the Great), 1960.
• Toei Animation - Ookami Shonen Ken (Ken, the Wolf Boy), 1963.
• Toei Animation - Hakuchou no Ouji (The Wild Swans), 1977.
Középen:
• Mushi Productions - Tetsuwan Atom (Astro Boy), 1963.
• Tele-Cartoon Japan - Tetsujin 28-go (Gigantor), 1963.
• Mushi Productions – Dororo, 1969.
• Toei Animation - Himitsu no Akko-chan (Akko-chan’s Secret), 1969.
Alul:
• Toei Animation - Mahōtsukai Sarii (Sally, the Witch), 1966.
• Mushi Productions – Ribbon no Kishi (Princess Knight), 1967.
• Mushi Productions – Janguru Taitei (Kimba the White Lion), 1965.


A videón egy kis - és véletlenül sem teljes - összeállítás látható Tezuka Osamu néhány animéjéből.

Videó bemutató:

A videó megtekintéséhez be kell jelentkezned!







Ehhez az ismertetőhöz még nem születtek hozzászólások.